A Székely Szabadság napján kiállnak Székelyföld autonómiájáért

A mai napon Marosvásárhelyre várják mindazokat, akik kiállnak Székelyföld autonómiájáért és szabadságáért. A Székely Szabadság napján a Postaréten tartott megemlékezést követően felvonulást tartanak.

1865. március 10-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálffy Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, a Székely Vértanúkat. Mindhárman a Makk-féle összeesküvés tagjai voltak, akik az elbukott magyar szabadságharcot akarták újraéleszteni.

Hiába verték le az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot, a magyar nép szívében tovább élt a remény, hogy külföldi segítséggel még újra lehet kezdeni. Makk József a szabadságharc folytatásaképpen a Habsburg-uralom ellen szervezte a mozgalmat, Kossuth Lajos nevében és felhatalmazásával. Megszervezte az erdélyi fegyveres felkelést, amely az „évszakrendszert” alkalmazta. Felosztották az ország területét 12 részre (hónapokra), ezek megszervezték a „hetek”, vagyis a megyék kialakítását és így osztották tovább a területeket órákra, percekre és másodpercekre. Mindenki csak a saját felettesét ismerte, csak négyszemközt érintkezhettek egymással az összeesküvés tagjai, akik javarészt közép- és kisnemesek, városi kispolgárok és értelmiségi foglalkozásúak voltak.

A mozgalom végét egy osztrák kém, Bíró Mihály okozta, aki beépült a szervezetbe. 1851 őszén átadta az osztrákoknak az emigrációban tartózkodó vezérektől érkező utasításokat, a szervezet levelezéseit és rejtjelkulcsát. Két éven át tartottak a kihallgatások, majd a megtorlás során az összeesküvés vezetőit felakasztották, a többi résztvevőre várfogságot szabtak ki.

A marosvásárhelyi Postaréten, a kivégzés színterén 1875-ben avatták fel az emlékművet, amelynek feliratát Jókai írta.
„Szent hely ez óh vándor! egy nemzet tette e jelt itt Leghűbb gyermekei végzetes sírja fölé! Élni szabadságban, vagy ezért meghalni merészen: Ezt hitték, vallták s haltak érte híven. Törvényes, szabad és független nemzeti állás Intő szobra legyen honfi, e drága jel itt! 1874.”

A Székely Nemzeti Tanács 2013-ban nyilvánította a Habsburg-ellenes szervezkedésben résztvevő hősök kivégzésének dátumát a Székely Szabadság napjává. Ez a nap a ma elő székelyek számára nem pusztán a közös megemlékezés napja, hanem az összetartozásé is, a közös fellépésé a nemzeti önrendelkezés jegyében.

A mai napon Marosvásárhelyre várják mindazokat, akik kiállnak Székelyföld szabadságáért és autonómiájáért. A székelyföldi emberek nem akarnak se többet, se kevesebbet, mint az Európa nyugati felén élő nemzeti kisebbségek. A Székely vértanúk emlékművénél tartanak megemlékezést majd felvonulást Marosvásárhelyen. Székelyföld és Erdély hat nagyobb városából is indít buszokat az Erdélyi Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt. A tavalyi rendezvényen több ezren vettek részt, kék és arany sávos zászlókkal a kezükben.