Az angyal leszállt
Franciaország a világ három „képregény-nagyhatalmának”” egyike (az USA és Japán mellett), ahol évente nagyjából ötezer(!) új képregényes mű jelenik meg – nem ritkán szédületesen nagy, akár az egymillióhoz közelítő példányszámban –, köztük számos, történelmi eseményeket feldolgozó alkotással. A Budapest angyalának tehát finoman szólva nem lesz egyszerű dolga, ha meg akarja találni a maga stabil helyét ezen az óriási piacon. 
„Elsüllyedéstől” azonban valószínűleg mégsem kell tartani. Bayer Antal (forgatókönyvíró, fordító, a Magyar Képregénykiadók Szövetsége egykori elnöke, a Nero Blanco Comix szerkesztő-kiadója) kérdésünkre elmondta: „A Glénat neve Franciaországban komoly garanciát jelent, bár az is igaz, hogy ott, ahol naponta tíz-tizenöt képregénykötet jelenik meg, bitang nehéz dolog kitűnni. Akkora a kínálat, hogy az újdonságokat alig pár hétig tartják kiemelt helyen a könyvesboltok, vagyis maximum egy hónapja van egy új képregénynek arra, hogy felfigyeljenek rá – aztán onnantól kezdve már csak csordogálnak az eladások.”
A Budapest angyalát persze segítheti a kiindulópontját jelentő történelmi esemény, vagyis az ’56-os forradalom iránti érdeklődés. Cédric Illand, a Glénat Kiadó szerkesztőjének szavai legalábbis erre utalhatnak. Mint mondta: „A Budapest Angyala a huszadik század történetének egy fontos epizódjáról szól egy kitalált történetben. Az 1956-os budapesti felkelésről szó esik ugyan a francia tankönyvekben, de csak a hidegháború más európai és világpolitikai eseményeinek özönében. Ez sokak számára felfoghatatlan így, és ugyanez vonatkozik néhány irodalmi műre, elbeszélésekre, regényekre, filmekre vagy képregényekre, amelyek kitérnek erre a témára,
holott a magyar ’56 izgalmas történetek gazdag tárháza.
A téma eredetisége, a történelmi képregény műfaja, egyszersmind a francia képregény-piacon már jól ismert szerző, Futaki Attila tehetsége együtt győzött meg bennünket arról, hogy érdemes megjelentetnünk ezt a könyvet Franciaországban”.
