Minden tudnivalót összegyűjtöttünk az EP-választásról
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 14. cikkének 3. bekezdése szerint: „Az Európai Parlament tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják.” A konkrét lebonyolítást a tagországok saját hatáskörükben határozzák meg, csupán néhány, az unió összes tagországára vonatkozó választási szabály létezik.
A parlamenti helyek elosztását az úgynevezett Lisszaboni szerződés 14. cikke határozza meg. E szerint eredetileg a képviselők létszáma maximum 751 fő lehet. Az uniós polgárok képviselete arányosan csökkenő módon történik; egyetlen tagállamnak sem lehet több képviselője, mint 96, és a legkisebb tagállamnak is minimálisan 6 képviselői helye van.
A Brexit kapcsán 73 brit képviselő távozik, emiatt a 2019-es választásoktól kezdve 751-ről 705-re csökkentik a képviselők számát. Ugyanakkor, fontos tisztázni, hogy meg kell tartani az Egyesült Királyságban is európai parlamenti választást, ha a tervezettnél több, mint három hónappal később szüntetik meg az ország európai uniós tagságát az eredeti március 29-e helyett.
Mit? Mikorra?
Az már szinte teljesen biztos, hogy az Európai Parlament tagjainak következő választását 2019. május 23. és 26. között tartják. Mivel Magyarországon a választási eljárásról szóló törvény szerint Magyarországon csak vasárnap lehet választást tartani, a fenti időintervallum viszont csak egy vasárnapot tartalmaz, így evidens módon Áder János köztársasági elnök május 26-ra tűzte ki az EP magyar képviselőinek választását. A magyarországi lakóhellyel rendelkező választók április 5-ig megkapják az értesítést arról, hogy felvették őket az európai parlamenti választási névjegyzékbe.
A választással kapcsolatban az alábbi határidőkre kell figyelni:
Március 8.: Ez a dátum a választópolgárokat nem érinti, mégis fontos a sajtóorgánumok szempontjából. Politikai hirdetést csak az a sajtótermék tehet közzé az Európai Parlament magyar tagjainak választását megelőző kampányidőszakban, amelyik előzőleg megküldte hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszéknek. A sajtóorgánumoknak március 8-ig kell bejelentéseiket megtenniük a Sázmvevőszékhez postai vagy elektronikus úton.
Március 21.: A tavaly év végi szabálymódosítás értelmében csak a szavazást megelőző 66. naptól, vagyis március 21-től lehet a választási kérelmeket benyújtani. Ilyen kérelem lehet például a mozgóurna igénylése.
Április 6.: A kampány hivatalosan a választást megelőző 50. napon kezdődik, mely idén április 6-ára esik. A választáson indulni kívánó pártok e naptól kaphatják meg az aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket, melyekre 20 ezer ajánlás szükséges annak érdekében, hogy a pártok listát állíthassanak.
Április 23.: A Nemzeti Választási Bizottság a választás előtti 37. napig várja a bejelenteni kívánt listákat. Érdekesség, hogy idén ez a nap április 19., nagypéntek lenne, amely munkaszüneti nap Magyarországon. A választási eljárási törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a határidő munkaszüneti napon jár le, az igazságügyi miniszter a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapítsa meg. A valós dátumot az igazságügyi miniszteri rendelet tartalmazta: a listák bejelentésének határideje április 23., 16:00 óra.
Május 17.: Aki az ország 134 külképviseletének egyikén szeretne szavazni, az május 17-ig kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét.
Május 22.: A választás napján lakóhelyén nem tartózkodó, de az ország egy másik településén szavazójogával élni kívánó polgárok e napig kérhetik átjelentkeztetésüket a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre.
Május 26.: A választás napja. A szavazókörök reggel 06:00 óráról 19:00 óráig fogadják a szavazókat. Egyfordulós, listát szavazással döntenek az állampolgárok a 21 magyar képviselő megválasztásáról. Fontos ugyanakkor, hogy csak pártokra lehet szavazni. Mandátumot csak az a lista szerezhet, amely megkapta az érvényes szavazatok legalább 5%-át.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok Magyarország külképviseletein adhatják le majd voksukat a magyarországi szavazás napján. A választópolgárok az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatják választójogukat. Ez azt jelenti, hogy egy határon túl élő magyar állampolgárnak választania kell, hogy melyik ország választási rendszerében adja le a szavazatát.
Kire szavazunk?
Bár hivatalosan csak április 23-án véglegesítik a listákat, a legtöbb párt már bejelentette jelöltjeit, az első négy jelöltet soroljuk fel pártonként:
Fidesz-KDNP: Trócsányi László, Szájer József, Járóka Lívia, Deutsch Tamás
MSZP: Tóth Bertalan, Ujhelyi István, Szanyi Tibor, Tüttő Kata
DK: Dobrev Klára, Molnár Csaba, Rónai Sándor, Ara-Kovács Attila
LMP: Vágó Gábor, Demeter Márta, Kendernay János, Kóbor József
Momentum: Cseh Katalin, Donáth Anna, Nemes Balázs, Csillag Tamás
Párbeszéd: Jávor Benedek, Dorosz Dávid, Szabó Tímea, Szabó Zsolt
Mi Hazánk: Toroczkai László, Dúró Dóra, Árgyelán János, Popély Gyula
Az MSZP és a Párbeszéd szinte egészen biztosan közös listát véglegesít, a közös jelöltek listája már a napokban felállhat. A Jobbik külön listát állít, de még nem jelentették be jelöltjeiket.
Az EP választások eredményeiről az előzetes tájékoztatást már a választás napján, késő este is kaphatunk, ugyanakkor választás hivatalos végeredményét a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása, valamint a levélszavazatok beérkezése és összeszámlálása után a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, legkésőbb a szavazás utáni 19. napon, június 14-én.
