Sokan nincsenek tisztában a külföldi tartós befektetés vagy ingatlan-értékesítés, bérbeadás adózási szabályaival, és a kriptovalutával próbálkozók számára is tartogathat meglepetéseket az egyes országok eltérő gyakorlata. A kriptovalutákat érintő gazdasági tevékenységek ugyanis jellemzően a legmagasabb adóterhelés alá eshetnek.
A Deloitte könyvvizsgáló és adótanácsadó cég az szja-bevallási határidő apropóján közzétett közleményében arra figyelmeztet, hogy a főszabály szerint egy magánszemély minden jövedelme az illetőség államában adózik. Ha azonban az illetőség országától eltérő országból is származik például “külön adózó” jövedelme, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények részleges, vagy akár teljes adóztatási jogot biztosíthatnak a másik ország számára.
Mint írják: kamat- és osztalékjövedelmek esetén például egyes egyezmények megengedik a forrásadóztatást akkor is, ha a jövedelem nem az illetőség államából származik. Előfordulhat az is, hogy amit az egyik országban kamatjövedelemként kell bevallani, az a másik országban “egyéb jövedelemként” jelenik meg.
Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának igazgatója szerint érdemes figyelembe venni azt is, bár a személyi jövedelemadóról szóló törvény kedvező adókezelést biztosít a tartós befektetésből származó jövedelem (tbsz) esetében, ezt csak addig élvezhetik az adózók, amíg – például külföldre költözés miatt – nem változik meg az illetőségük.
hirdetésAz ingatlanértékesítésből és bérbeadásból származó jövedelem – a főszabálytól eltérően – tipikusan abban az országban adóköteles az egyezmények alapján, ahol az ingatlan fekszik, akkor is, ha az különbözik az illetőség államától.
A Deloitte tájékoztatása szerint a kriptovaluták is tartogatnak adózási kérdéseket. A kriptovaluta-bányászat és a kapcsolódó befektetési tevékenységek adókötelezettségére vonatkozó szabályok és gyakorlatok még nem kiforrottak. A hatóság, tételes jogszabályi rendelkezések hiányában kialakított álláspontja alapján a kriptovalutákat érintő gazdasági tevékenységek egyéb jövedelemként a legmagasabb – 30 százalékos– adóterhelés alá eshetnek, mint “egyéb jövedelmet” keletkeztető tevékenységek, közel 30 százalékos adókötelezettséggel.
