Történelmi misszió a keresztény civilizáció megőrzése
Azbej Tristan az eseményt megnyitó felszólalásában kiemelte, hogy Magyarország személyesen is feladatának érzi az üldözött keresztény közösségek megsegítését, ami egyben hitvallás is, hiszen nem dughatjuk homokba a fejünket akkor, amikor minden ötödik keresztény üldöztetésben, vagy hátrányos megkülönböztetésben részesül.
A keresztények támogatása és Magyarország szerepe nem megy szembe az állam és az egyház szétválasztásának, a magyar segítség, valamint a magyar emberek szolidaritása pedig nem személyválogató – hangsúlyozta az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósulásáért felelős államtitkár.
A kérdés az, hogy eltűnik-e a kereszténység onnan, ahonnan eredetileg ered? Ez egyben civilizációs kérdés is, amely történelmi keretek között értelmezhető csupán – tette hozzá Azbej Tristan.
Kiemelte: létezik helyes válasz a politikai korrektségre és a közönyre is, amit az előadás címe, az identitás és a misszió is jelez. Példaként Illyés Gyulától idézett, aki azt mondta, hogy „a szél kihívásaira a fa gyökereivel válaszol”. Vissza kell térni az alapokhoz és meg kell őrizni a hagyományokat, aminek része a mi keresztény civilizációnk is.
Azbej Tristan hozzátette, hogy Magyarország igyekszik a cselekvő szolidaritás útján haladni, aminek révén hozzájárulnak ahhoz, hogy az üldözött, másodrendű állampolgárként kezelt keresztény közösségek megmaradhassanak a szülőföldjükön. Ez egybevág azzal, amit az őskeresztény egyházak vezetői is kérésként fogalmaznak meg akkor, amikor segítséget kérnek a nemzetközi közösségtől.
Felszólalása végén az államtitkár kihangsúlyozta, hogy Magyarország számára a segítségnyújtás nem opcionális, hanem becsületbeli ügy és történelmi hivatás, ezért a kormányzat igyekszik feltérképezni a segítség lehetséges módjait és elősegíteni a szír keresztények hazatérését. 
A „Budapest jelentés a keresztényüldözésről 2018” című jelentés bemutatása
A kötet bemutatása kapcsán Prof. Dr. Padányi József vezérőrnagy elmondta, hogy ugyan egy második kiadásról van szó, de a jelentés és a cél nem változott. Az angol nyelvű fordítás hozzájárul többek között ahhoz, hogy a kötet eljuthasson mindenkihez. Az NKE tudományos rektorhelyettese hozzátette, hogy nem a kötet az egyetlen hiteles forrás, de amiben unikális, egyedi, az az, hogy igyekszik átfogó képet adni és több irányból megközelíteni a kérdést. Hangsúlyos szerepet kapnak benne a biztonságpolitikai aspektusok, a közösségek helyzete, a jogi szempontok szerint történő elemzések, valamint a szerzetes és lovagrendek karitatív, humanitárius szerepvállalása is.
A kötet bemutatásán szó esett a szélsőségek megjelenéséről. A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet hajtotta végre a legtöbb, 270 támadást 2017-ben, ami közel kétezer emberéletet követelt. Padányi József hozzátette, hogy az Iszlám Államot, mint problémát és kihívást nem lehet önmagában vizsgálni, mert egy többrétegű krízisről van szó, amely egy hatalmi vákuum következtében alakult ki.
Identitás és misszió
I. József Abszi pátriárka Identitás és misszió – a Melkita Görögkatolikus Egyház címmel tartott előadást, amelyben saját közösségének gyökereit és életútját vázolta fel, majd rátért a jelenkor kihívásaira és azokra a problémákra, amelyekkel napjainkban kell, hogy szembenézzenek, emellett pedig köszönetet mondott az előtte felszólalóknak.
Az előadásban kitért arra, hogy Szíriában még mindig háború zajlik, előtte pedig Irakban és Líbiában volt hasonló a helyzet. A Közel-Kelet számos helyén jelenleg is harcok dúlnak, de ennek ellenére törekedni kell a béke megteremtésére. Az őshonos közösségek – tette hozzá – pedig mindent megtesznek és küzdenek a saját szülőföldjükért, mert igenis lehetséges az együttélés zsidó, muszlim és keresztény számára egyaránt.
A helyzetet geopolitikai kontextusba helyezve a pátriárka kitért arra is, hogy a térség egyben nagyhatalmak ütközőzónája is. Nemzetközi konfliktusról van szó, amely hatással van az egész bolygóra. Hozzátette, hogy félrevezető az a megközelítés, amely az egyik felet a szabadság hirdetőjével, a másikat pedig a diktatúrával azonosítja. Ezzel kapcsolatban I. József Abszi megjegyezte, hogy sok esetben téves, hamis információk látnak napvilágot, miközben az arab társadalmakban a keresztények helyzete egyre nehezebb, ezért erősíteni kell a párbeszédet és megakadályozni a kivándorlást, amely ez egyik legjelentősebb probléma.
Zárásként a pátriárka a béke üzenetét adta át, mert elmondása szerint az egész Közel-Kelet belefáradt már a sok háborúskodásba, ezért a békének prioritást kell élveznie a nagyhatalmi politikával szemben.
„Az egyháznak meg kell találnia a saját profetikus útját és újra fel kell építenie saját magát egy ilyen nehéz helyzet után is”
– tette hozzá a melkita főpásztor.
Amire az Iszlám Állam nem volt képes, mindazt a pusztítást elvégzi az embargó
Nicolas Antiba érsek, Damaszkusz városának pátriárkai helytartója a humanitárius helyzetről beszélt. A Melkita Görögkatolikus Egyház létrehozott egy alapítványt, amely koordinálja a már meglévő és kialakítandó projekteket. Az egyházi vezető szerint bármennyire is rossznak tűnik a helyzet,
az egyház nem lehet tétlen, cselekednie kell.
A fiatalok helyzetéről szólva hozzátette, hogy kísérti őket a gyűlölet és a félelem, ami miatt pszichológiai központokat kellett létrehozni. Az amerikai embargó miatt több élelmiszertermékből (pl. gyermektápszerből) hiányt szenvednek.
A projektek között olyan jótékony kezdeményezésekről is szó esett, amivel az emberek élelmezését tudnák biztosítani. Damaszkuszban szeretnének megvalósítani egy olyan infrastrukturális beruházást, amely egy kemence építésével sok ember számára biztosítaná a kenyeret.
https://s4c.news/2019/01/14/a-keresztenyek-veglegesen-eltunhetnek-sziriabol-interju-hanna-ghoneim-sziriai-pappal/
S4C
(Borítókép: Orbán Viktor fogadta Jusszef Abszi melkita görögkatolikus pátriárkát, forrás: MTI)
