Babaséma

30 éve halt meg Konrad Lorenz Nobel-díjas etológus. Ebből az alkalomból nem az életrajzával, és nem is nagy sikerű, nagy hatású műveivel (Ember és a kutya, A tükör hátoldala, Az agresszió stb.), hanem egy rendkívül érdekes, a cukiságot részben magyarázó elméletével, a „babasémával” (Kinderschema) emlékezünk rá. Főként azért, mert a Lorenz nyomán végzett kutatások, ennek a mai világunkban elharapózott gyakori jellemzőjével kapcsolatban meglepő eredményeket hoztak. Kiderült, hogy a kisbabák arcának fizikai jellemzői: nagy fej, nagy szem, pici orr, magas homlok, kerekded, puha testalkat, nem csak az embergyerekeknél mozgósítja a védelmezési, gondozói ösztönt, hanem a kölyökállatok és bizonyos tárgyak esetében is.

A babahatás az élettelen tárgyaknál is működik

Ma már közhelynek számít, hogy egy-egy jól sikerült gyermekarc-, vagy kisállat-fotóval termékeket lehet eladni, újságok példányszámát lehet emelni, akár politikai sikert elérni. Kutya és gyerek a színpadon fél siker – tudták ezt népszerűségre vágyó színpadi szerzők. Ám azt, hogy a babaséma magyarázná egyes termékek iránti „vonzalmunkat”, nehezen hihető. Pedig a kísérletek ezt látszanak bizonyítani. Nézzünk egy magyar kutatási beszámolót a témáról.

„Képszerkesztő technikák segítségével tizenhárom autóról készült képet alakítottunk ki, amelyek a babaséma jellegeit a nullától a körülbelül háromszoros torzításig tartalmazták. A vizsgálatban részt vevő 259 felnőtt személy feladata az volt, hogy megítélje, hogy az adott autót mennyire tartja aranyosnak, illetve egyes képpárok esetében ki kellett választania, hogy a megjelenő gépjárművek közül melyiket választaná.

Az aranyosságítélet feladatra adott válaszok egy fordított U alakú haranggörbét rajzoltak ki, melynek csúcsán a babaséma arányait megközelítőleg kétszeresen torzító optimális eset áll, amely ennek értelmében az emberekből a lehető legerőteljesebb reakciót váltja ki. (Azaz: Egy friss kutatásban például igazolták, hogy az emberek aranyosabbnak ítélték és szívesebben gondozták volna azokat a csecsemőket, akiknek a fotói a babasémákat mesterségesen kihangsúlyozó képek voltak, szemben a nem manipulált illetve a negatív irányban manipulált felvételekkel.)

A választásos feladatrész adataiból azt állapítottuk meg, hogy — a férfiakkal összehasonlítva — a nők számára valamivel fontosabb tényező az autóvásárlás során, hogy az autó megjelenése aranyosnak hasson, bár a válaszok eloszlását tekintve egyik nem sem választotta szívesen az aranyosabbnak ítélt autót. A vizsgálat eredményei új fejezetet nyitnak a babaséma kutatásának irányában, hiszen az optimum számos ígéretes kutatási és alkalmazási lehetőségre világít rá.”

Babaarcú autók

Kiss-Leizer Márton, a téma kutatója egy másik cikkében hozzáfűzi, hogy a „babaarcok iránti fokozott figyelem érdekes módon már ott is tapasztalható, ahol végképp nem számítunk rá – a hatás ugyanis nemcsak ‘babaszerű’ tárgyak, hanem például autók esetében is megfigyelhető. A ‘bogárhátú’ és a Mini Cooper sikerét igazolja, hogy az autó külsejével kapcsolatban a fejlesztők különösen nagy figyelmet fordítanak a jármű ‘arcára’. A kocsi fényszórói egy szemre, az autó rácsozása egy emberi orra, míg a szellőzőnyílás szájra emlékeztet. Egy vizsgálat során kimutatták, hogy amikor az autó fényképét a babaarchoz hasonló módon manipulálták (nagyobb fényszórók, összehúzott rácsozás és vékonyabb szellőzőnyílás), a vizsgálati személyek az eredetieknél aranyosabbnak találták a manipulált autókat.”

A Tech Insider portál rövid oktatófilmet is készített erről a jelenségről. Ebből kiemeltünk néhány részletet, amelyekből érthetővé válik a jelenség lényege.

Először számba veszik azokat a tulajdonságokat, amelyek meghatározzák, meghatározhatják, mi felnőtt emberek mit tartunk aranyosnak. Ezek: magas homlok, nagy szemek, a testhez képest nagyobb fej, kerekded, puha test.

Ezután megnézik, vannak-e megfelelőségek a kisgyermek és a kiskutya jellemzői között. És meg is találták.

Majd levonják a konzekvenciát: az emberi gondozási ösztön arra motivál bennünket, hogy mindenre vigyázzunk, ami úgy néz ki, mint egy baba.

Milyen hatásai vannak még a babasémának?

Végezetül említsünk meg néhány további, érdekes eredményt, azzal, hogy maguk a kutatók sem tekintik munkájukat befejezettnek, mert még szerintük is sok a feltáratlan részlet.

• A cukiság és gondozás érzelmi reakciója között erős kapcsolat van.

• Bár a cukiság észlelése azonos a nemek között, a nőkben erősebb gondozási motivációt kelt. Akkor is, ha nem a saját gyerekünkről van szó.

• A cukiság látványa agressziót (csipkedés, harapdálás) is kelthet. A cuki képek erős pozitív affektust generálnak, amitől az ember úgy érzi, teljesen elveszti az önuralmát. Ezek olyan erős ingerek, amiket már nem tudunk megfelelően kezelni, sőt, néha már nem is bírunk.

• Az ideálisnak tartott női arc is hordoz a babasémára emlékeztető jellegzetességeket. A pici orr, magas homlok szebb arc benyomását kelti. A csecsemők arcán „cukinak” tartott tulajdonságok a felnőtt arcok cukiságához is hozzájárulnak.

Nyilas György
szociológus

Iratkozzon fel hírlevelünkre