Újabb sebek gyógyulnak be II.

Budapest az elmúlt közel egy évtized alatt számos fejlesztést és rekonstrukciót köszönhet a polgári kormányzásnak. Az összes közül a leggrandiózusabb, a Budai vár felújítását célzó Hauszmann-terv. Az elmúlt években felújításra került a hányattatott sorsú Várkert bazár és Kioszk, teljesen megújult a Karmelita kolostor, illetve pár hónap múlva elkészül a kommunisták által lerombolt és a semmiből visszaépült Főőrségi épület, a Királyi Lovarda és a Stöckl-lépcső is. Folyamatban van egy pilot-projekt, amely a Királyi Palota belső termeinek rekonstrukcióját hivatott előkészíteni és amelynek keretében 2021-ben eredeti állapotában kapjuk vissza a Szent István termet.

A munkálatok nem állnak le a Főőrség és a Lovarda idei befejezésével. A Miniszerelnökség által létrehozott és a Hauszmann-terv végrehajtásáért felelős Budai Várkapitányság vezetője, Fodor Gergely részletesen beszámolt a következő évek munkáiról.

A Királyi kertek rekonstrukcióján túl, végre hozzányúlnak a rendszerváltás után tabunak számító Dísz tér és Szent György tér rendbetételéhez. De nem is akárhogyan! Az eredeti formájában fogják visszaállítani a második világháború idején és a szocializmusban barbár módon lebontott és felrobbantott épületeket többségét. A hajdan Dísz téren állt, volt M. Kir. Külügyminisztérium és a volt M. Kir. Honvéd Főparancsnokság épületéről előző cikkemben már írtam, most a Szent György tér visszaépülő palotáival foglalkozom.

Vasárnapi turistaforgalom a Szent György téren az 1930-as években. Balra József főherceg palotája, középen a Honvédelmi Minisztérium, jobbra a Sándor palota sarka. (Fotó: bpkep.fszek.hu)

A Szent György tér ma egy kifejezetten szellős területe a Budai várnak. Ha Dísz tér felül közelítjük meg, balra a Honvéd Főparancsnokság torzója, jobbról a „romkertnek” nevezett szemetes, félbehagyott ásatásnak kinéző gödörrendszert látunk, egészen az épülő Főőrségi épületig. Bizton állíthatom, hogy Magyarország első számú turista látványossága, a Budai vár legsanyarúbb része már nem sokáig fogadja ilyen tetszhalott állapotban a turistákat.

Egészen 1944-45 fordulójáig a tér az állami és protokoll események színhelye, csodálatos épületek és kertek lenyűgöző látványáról volt híres.

Az ostrom utáni állapotok: balra József főherceg palotája, középen-hátul a Honvédelmi Minisztérium, jobbra elől a Sándor Palota megsemmisült épülete (Fotó: falanszer.blog.hu)

Közvetlenül a Főparancsnokság mellett állt József főherceg Palotája (volt Teleki-palota) a francia kerttel és a (lovas)kocsi garázzsal. Az 1700-as években copf stílusban épült Teleki palotát 1902-ben vásárolta meg József Lajos Károly, (József Nádor fia) majd Korba Flóris és Gigerli Kálmán tervei alapján historizáló stílusban bővítette. Az épület ekkoriban kapta jellegzetes Szent György téri két saroktornyait, illetve keleties hatású Krisztina téri szárnyát.

A két világháború között az épületben József Ágost főherceg József nádor unokája, magyar királyi herceg, honvéd tábornagy, felsőházi tag, 1936–44-ig az MTA elnöke, a vitézi rend újjászervezője, Horthy Miklós főkapitánya és felesége, Auguszta főhercegné lakott. Ebben az időben számos nagyszabású bálnak és fogadásnak adott otthont az épület első emeleti táncterme, amely párját ritkította Budapest-szerte. A fogadások alkalmával a csodálatosan gondozott, növénykülönlegességeket is magában foglaló József kertbe érkeztek a vendégek kocsijai és hintói, melyeket az udvarlaki személyzet irányításával a francia kert végében elhelyezett 15 férőhelyes garázsban parkoltak le.

Az épület vendége volt: Eugenio Pacelli bíboros (a későbbi XII. Pius pápa), Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter (Mussolini veje), Victor Emanuel olasz király, illetve Thomans Mann, a 20, századi német irodalom egy legjelentősebb alakja is.

Vasárnapi turistaforgalom a Szent György téren 2018-ban. Balra József főherceg palotájának a helye, középen a Honvédelmi Minisztérium helye, jobbra a Sándor Palota. (Fotó: google.com)

1944 októberében a Skorzeny („Ober wolf”) vezette német különleges alakulat tűzharcba keveredett a Horthy Miklós kormányzót és a Királyi Palotát védő testőrséggel. József főherceg palotája itt szerezte meg első sérüléseit. Budapest ostroma idején a vár ezen része szenvedte el a legnagyobb pusztulást. A József főhercegi palota krisztinavárosi szárnyát több bombatalálat érte és a tetőzet is erősen megrongálódott.

Ugyanakkor az épület statikailag kielégítő állapotban vészelte át a háborút. Éppen ezért az épületen elvégezték az állagmegóvást, később a vár „felújítását” végző ipari tanulók szálláshelye lett. Egy máig tisztázatlan és felfoghatatlan döntés következményeként, a Várkonyi Zoltán rendezte Kőszívű Ember fiai című film forgatásakor, a látványosság kedvéért, az épületet felrobbantották és felgyújtották. Mivel a palota egyes részei a forgatás után romossá váltak, az akkori illetékes elvtársak 1968-ban lebontatták a még így is menthető állapotban lévő épületet. Budapest egy meghatározó műemlékét vesztette el, azonban Magyarország kormányának köszönhetően a 2020-as évek közepére újra az eredeti külsővel lesz látható József Főherceg palotája és kertje.

Az egykori M Kir. Istálló épülete az 1938-as Szent Jobb körmenet idején. Balra Királyi Palota látható (Fotó: skyscraperscity.com)

A Szent György tér másik ikonikus épülete a volt M. Kir. Istálló a József Főherceg palotájától egészen a Főőrségi épületig húzódó robosztus épület volt. A megmaradt archív képeken gyakran keverik össze a Királyi Palotával, mivel a sarok kupolái szinte teljesen megegyeznek vele, csak a méretükben van eltérés. A historizáló külsejű Istálló épületet a Királyi Palotával párhuzamosan 1901. és 1903. között Hauszmann és Hoepfner Guidó tervei alapján építették. Az alagsorban kéthajós kocsiszínt, a földszinten istállókat alakítottak ki. Mindemellett az épületben kapott helyet a lovasiskola hatalmas csarnoka, amelynél csak Bécsben volt nagyobb. Az épület gazdagon díszített belső fa és asztalos munkáit Thék Endre és cége készítette.

A Királyi Istálló épületének hűlt helye a Szent György téren (Fotó: google.com)

Az Istálló hasonló sorsra jutott, mint a mellette álló József főhercegi palota. Az ostrom alatt számos belövést kapott, a lovasiskola csarnoka beomlott. Az épület igazi pusztulását nem az ostrom, hanem az állagmegóvás hiánya okozta. A csodaszép épületet hagyták pusztulni, mikor már teljesen menthetetlen állapotba került, lebontották. De nem örökre, mivel a hírek szerint az Istálló is eredeti külsővel fog újjáépülni. A régi-új épület múzeumi vagy kormányzati funkciót fog kapni.

A Királyi Istálló rekonstrukciós terve. Nemsokára ilyen állapotában láthatjuk az épületet. (Fotó: falanszer.blog.hu)

A harmadik jelentős épület a hajdani Honvédelmi Minisztérium volt, mely a Dísz téri volt Főparancsnokság épületének Szent György téri oldalán állt. A bejelentett fejlesztések nem számolnak ennek az épületnek a visszaépítésével, mivel magassága erősen rátelepedne a Szent György térre, hossza pedig csökkentené a tér nagyságát.

Amennyiben ez az épület nem épül vissza, kérdés, hogyan oldják meg a Főparancsnokság Szent György téri homlokzatát. Véleményem szerint a Honvédelmi Minisztérium néhai homlokzatát fogják a Főparancsnokság hátsó részére ráhelyezni. Egy modern megoldást elhibázottnak, éppen ezért kizártnak gondolok.

A volt Honvédelmi minisztérium rekonstrukciós terve. Jól látható, hogy az épület kitakarná a Karmelita kolostor egész épületét. (Fotó: falanszer.blog.hu)

Az újonnan visszaépülő paloták egy közel 70 éves kálvária végét jelentik. A rendszerváltás után egyik kormány sem mert – tartva a nagy társadalmi és mérnöki ellenállástól – hozzányúlni a területhez. Azt gondolom, hogy soha nem lesz olyan megoldás, ami mindenkinek teljesen megfelel, ugyanakkor a terület kiemelt turisztikai és nemzeti jelentősége miatt sürgős megújulásra szorul. Örülök, hogy a Hauszmann-terv szakértői is úgy gondolkodnak, mint én: „Legyen úgy, mint régen volt…”

Fecske Gábor László