Varga Csaba: Rajtunk múlik, hogy megmaradunk-e
A kihívásokat mindig szerettem, ez az alap, és egy nyolcezres meghódítása tisztán, azaz palackos oxigén nélkül mindenképpen az. Az pedig nem egy különleges vágy, hogy szeretném a közösségem, a partiumi és erdélyi magyarság megmaradását – fejtette ki a Mandinernek adott interjúban az extrém hegymászás és a magyarság megmaradása ügyének összekapcsolását Varga Csaba. A nagyváradi hegymászó, aki a csúcsokon piros-fehér-zöld zászlót tart a magasba és videón üzen a Kárpát-medence magyarságának, kifejtette; vannak olyanok erők Romániában, amelyeknek nem érdeke a magyar–román megbékélés. Más régiókban sajnos rosszabb a helyzet, mint a Partiumban.
Varga Csaba úgy látja, a legnagyobb gond az önfeladás, ami legalább akkora mértékben hozzájárul a magyar közösség lélekszámának csökkenéséhez, mint a román állam politikája. „Olyanok is, akik magyar iskolába jártak, a Facebookon csak románul posztolnak, gyerekeiket sokszor román iskolába íratják, pedig nekik sem jelentett hátrányt a magyar iskola. Erre senki sem kényszeríti őket közvetlenül” – mondja, majd hozzáteszi:
„Ez ellen az önfeladás ellen akarok küzdeni, és megtenni, amit tudok.”
A világ tizennégy nyolcezer méternél magasabb csúcsából Erőss Zsolt tízet, Klein Dávid négyet, Varga Csaba pedig eddig hármat hódított meg. Mint mondja, a folytatás nemcsak személyes célja, hanem „egy olyan dolog, amire büszkék lehetnénk”, hiszen van még három olyan ikonikus csúcs, melyen nem járt magyar hegymászó, ahogy az Everest oxigénpalack nélküli meghódítása sem történt még meg magyar részről.
A legnagyobb kihívásnak – mint mondja – a K2 ígérkezik, amelynek kifejezetten rosszak a „statisztikái”: azok közül, akik meghódítják, minden negyedik mászó meghalt ereszkedés közben. Ezzel kapcsolatban a nagyváradi építész és hegymászó úgy fogalmaz: „a halál gondolatával nem lehet hozzáállni egy hegyhez”.
S bár Nagyváradon is furcsa jelenségeket „termel ki magából” a románosító gondolat, Varga Csaba határozottan állítja:
elsősorban rajtunk múlik, hogy megmaradunk-e, nem rajtuk.
A teljes interjú ide kattintva olvasható.
