Minden, amit tudni érdemes az Oscar-díjról
A kezdetek
Az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia 1927-es létrejötte, a mai napig az egyik legmeghatározóbb filmstúdió a Metro-Goldwyn-Mayer studios (MGM) társalapítójának, a neves filmproducernek, Louis B. Mayernek a nevéhez köthető. A nonprofit szervezetként működő társulás már a kezdetektől a filmipar fejlesztését, előmozdítását tűzte célként maga elé.
A közismert nevén csak Oscar-díjként emlegetett ceremónia ötlete is Mayertől származott, akinek közbenjárására rendezték meg az első gálát 1929. május 16-án, a Hollywood Roosevelt Hotelben. Ekkoriban a rendezvény még nem élvezte a széles publikum figyelmét, alig több, mint 270 vendég tette tiszteletét az eseményen, a díjátadó ünnepség pedig mindössze 15 percig tartott.
Ezzel szemben manapság több ezer fő jelenik meg a rangos díjátadón, annak ellenére, hogy továbbra is egy igencsak exkluzív rendezvényről beszélhetünk, ahova csak olyan személyek nyerhetnek belépést, akik külön meghívóval rendelkeznek, és ebben az esetben is csak akkor, ha hajlandóak megfizetni a gyakran igencsak borsos árszabású jegyeket. A tavalyi Oscar-gálán például 150 és 750 dollár között mozgott az egyes belépők díja, az ülőhelyek minőségétől függően. Érdekes kontrasztot mutat mindez az Akadémia első díjátadójával, ahol a jegyárak mindössze 5 dollárba kerültek.
Az első gálán egyébként az 1927. augusztus 1. és 1928. augusztus 1. között bemutatott filmeket értékelték a szakma képviselői, akik összesen tizenöt szobrot osztottak ki. A legjobb film kategóriában a világon elsőként az 1927-ben készült, 139 perces Szárnyak (Wings) című némafilm nyert. Mai napig ez az egyetlen alkotás, amely némafilmként Oscart kapott.
Mai szemmel talán meglepő, de az első díjátadó nem tartogatott sok izgalmat, ugyanis a győzteseket már három hónappal az esemény előtt kihirdették. A következő évben azonban az Akadémia úgy döntött, hogy a feszültség fokozásának érdekében csak az újságoknak küldi el a nyertesek listáját idő előtt, a lapoknak pedig tilos volt ezt az információt publikálniuk az embargó lejártáig. 
Ezt a gyakorlatot aztán elképesztően hosszú ideig, közel 10 évig sikerült is betartatni. Végül 1940-ben az egyik lap az Akadémiával való megállapodást felrúgva még a díjátadó megkezdése előtt publikálta a kézhez kapott listát a győztesek neveivel. A hatalmas botrányt kavaró eset után került aztán bevezetésre a mai napig használt megoldás, aminek lényege, hogy az Oscar-díjjal jutalmazott filmek és színészek nevét tartalmazó papírokat lezárt borítékokban, szigorú biztonsági intézkedések mellett őrzik egészen a jeles ceremónia megkezdéséig. 
Érdekes, hogy a mai napig nem tudjuk biztosan, honnan ered a díjátadó, és egyben az ikonikus szobrocska közkedvelt elnevezése: az Oscar. Több anekdotával is találkozhatunk, az egyik közszájon forgó történet szerint Bette Davis ragasztotta a szoborra a nevet, mivel az hasonlított az ex férjére, Harmon Oscar Nelsonra. A legnépszerűbb sztori szerint azonban Margaret Herrick – az Akadémia első könyvtárosa – adta a nevet, mivel az arany színű alkotás Oscar nevű bácsikájának kiköpött mása volt.
A 33 cm magas, közel négy kilós trófea egy filmtekercsen álló, maga előtt kardot tartó lovagot ábrázol, a talapzat tekercsének öt küllője pedig az Akadémia öt kollégiumát – színészeket, rendezőket, forgatókönyvírókat, producereket és technikusokat – szimbolizálja.
A legek harca
Az Oscar-díj történetében messze a legtöbb szobrocskát magáénak tudható személy Walt Disney: ő büszkélkedhet az egy évben megszerzett legtöbb Oscarral (1953-ban négyet is hazavihetett), a különféle kategóriákban pedig összesen – elképesztően impozáns módon – huszonhat egyedi díjat vehetett át. 
A színészek között Katharine Hepburn a rekordtartó, aki négyszer is megkapta a legjobb női főszereplő díját. Férfiak között Daniel Day-Lewis az abszolút csúcstartó, ő a legjobb főszereplő kategóriában háromszor is díjjal távozott a ceremóniáról. A két színésztehetséget három-három (fő- és mellékszereplőként kapott) szoborral követi Meryl Streep, Jack Nicholson, Ingrid Bergman és Walter Brennan. Meryl Streep egyébként a jelölések tekintetében az abszolút rekordtartó: eddig huszonegy alkalommal terjesztették fel a nevét az Oscarra.
Az Oscar-díj történetében eddig a legtöbb, összesen 14 jelölést három film kapott, a Mindent Éváról (1950), a Titanic (1997) és a Kaliforniai álom (2016). Ugyancsak három film, Ez történt egy éjszaka (1934), Száll a kakukk fészkére (1975), A bárányok hallgatnak (1991) tudott győzni az öt fő kategóriában, ezek pedig a legjobb film, a legjobb férfi és női főszereplő, a legjobb rendezés, és a legjobb forgatókönyv.
Filmek esetében amúgy az abszolút csúcstartó A Gyűrűk Ura – A király visszatér (2003), amely tizenegy jelöléséből mindegyik díjat zsebre vágta, illetve a Titanic és a Ben Hur (1959) is tizenegy Oscarral büszkélkedhet.
Az idei jelöltek
Az előzetes várakozások szerint a legjobb film kategóriában a Netflix által jegyzett Roma című alkotás viheti haza a trófeát, a filmet rendező Alfonso Cuarón pedig a legjobb rendezőnek járó díjat zsebelheti be ezzel a produkcióval.
A legjobb férfi színésznek járó kitüntetést Rami Maleknek becsülik a Bohém rapszódiában nyújtott alakításáért (a filmről készült kritikánkhoz katt ide). A legjobb női főszereplőnek járó díjat nagy valószínűség szerint Glenn Close kapja majd, aki A férfi mögött című filmdrámában mutatta meg ismét színészi tehetségét. A legjobb forgatókönyv díjára Emma Stone főszereplésével, a 18. századi Angliában játszódó történelmi dráma, A kedvenc számíthat.
A teljes jelöltlistát bemutató cikkünket ide kattintva tekintheti meg.
