Kérdésünkre elmondta, hogy már 2. osztályban megtanítják a folyó, folyik és azok ragozott változatainak helyesírását, és a tanév folyamán sokszor kiemelik, hogy ebből a kivétel a fojt ige, amely semmilyen összefüggésben nem áll –  sem tartalmában, sem helyesírásában – a folyik igével.

A közéleti izgalmat kiváltó helyesírási kérdésről itt írtunk.

Segítség a kicsiknek

***

Eredetét tekintve is valóban két szó, az Arcanum online magyar etimológiai szótára így vall erről:

fojt
fojt – ‘(valakinek) a fulladását idézi elő’; ‘elolt, visszaszorít ‹tüzet, indulatot›’; ‘a lélegzést nehezíti’: fojtó bűz. Származékai: fojtás, fojtós, fojtogat, fojtogatás.
A fúl1 ige származéka -t műveltető képzővel, egy közbülső fujt formán keresztül; más nézet szerint a ~ korábbi alakulat, és a fúl ige eredeti finnugor fú- tövéhez adott ősibb -kt műveltető képző hozott létre egy fuht, majd fujt, s végül ~ alakot.

hirdetés

folyik
folyik – ‘‹víz› medrében halad; ‹folyadék› magasabb szintről mélyebb felé mozog’; ‘‹történés, cselekvés› halad, történik, folyamatban van’. Származékai: folyó, folyás, folyam, folyamat, folyamatos, folyvást, folyton, folytonos, folytonosság, folytonossági, folyat, folyamodik, folyamodvány, folydogál, folyadék, folyvást, folyomány, folyékony.
Bizonyára ősi, de igen bizonytalan eredetű szavunk. Az esetleges ugor eredetre csak az osztják pol-pol (a csónak oldalán csobbanó víz hangját utánzó szó) és vogul polida (‘kibuggyan ‹víz›’) hozható fel ingatag bizonyítékul, hiszen ~ szavunknak sosem volt a folyadék hangjával kapcsolatos jelentése. Lásd még folyondár, folyosó, folytat.

***

Bizonytalanok figyelmébe ajánljuk ezt az alábbi gyakorló feladatsort: