Átadták az Artisjus-díjakat

A szerzői egyesület 19. alkalommal adta át az Artisjus-díjakat, a harminc évnél fiatalabb alkotókat ötödik éve ismeri el Junior Artisjus-díjjal. A cél felhívni a figyelmet a sikeres zenei produkciókba fektetett szerzői munkára – szerepel az Artisjus által az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Az Artisjus-díjat a szakma ítéli oda: a szélesebb körtől beérkező javaslatok alapján a zenei és irodalmi szerzőkből, valamint zeneműkiadóból álló vezetőség döntött a díjazottak személyéről. A harminc év alatti könnyűzenei szerzők díjazását egy külön erre dedikált szakmai bizottság készítette elő.

Hét zenei kategóriában díjazták a szerzőket, valamint idén is odaítélték a tavalyi év legjobb produkciójának járó elismerést. A hétfői díjátadó helyszíne a Dalszerző Expo részeként a Budapest Music Center koncertterme volt.

Könnyűzenei alkotói életműdíjat kapott Dés László, aki zeneszerző, szaxofonosként előadó és énekel is. Együtteseivel (Dimenzió, Trio Stendhal, Jazz+Az) jelentős sikereket ért el. Filmzenéiből slágerek születtek (Nagy utazás, Szerelem első vérig, C’est la vie), musicaljei (Valahol Európában, a Dzsungel könyve, A Pál utcai fiúk) a szakma és a közönség elismerését is kivívták. A Kossuth-díjas művészt a díjátadón méltató Malek Miklós kiemelte: dzsesszmuzsikusként át tudta törni a műfaji határokat, és egy kifejezetten dallamos zenei világban is maradandót tudott alkotni.

Az év könnyűzeneszerzője Szabó Tibor, az idén húszéves Magna Cum Laude gitárosa lett. A muzsikus nyolc zenei album társszerzője, valamennyi Magna-szám zenéjét ő szerezte, köztük olyan slágerekét is, mint a Vidéki sanzon, a Pálinka dal vagy a Színezd újra. Írt dalt a Zanzibárnak, Freddie-nek, a Roy és Ádám formációnak is. Méltatásában Czutor Zoltán hangsúlyozta: Szabó Tibornak rendíthetetlen, nyitott és sajátját szívvel átadó hozzáállással születnek számai.

Az év könnyűzenei szövegírója Bérczesi Róbert, a Hiperkarma alapítója és vezetője lett, aki az elismerést a Napsütötte rész című dal szövegéért kapta. Az énekes, gitáros, dalszerző a hazai mainstream alternatív zenei színtér meghatározó arca. Dob+basszus című szerzeménye (2000) szállóigévé vált, dalszövegei egyéni látásmódúak és kegyetlenül őszinték, a szerző sajátos stílusával, asszociatív csavarjaival és lendületével hozott színt a magyar zenei életbe. „Szövegei főleg arról a küzdelemről szólnak, amit a mai társadalomba való beilleszkedés jelent – számára is, de láthatóan sok ezer rajongója tud azonosulni gondolataival” – írta róla Szabó Áron.

Az év produkciója a Modern Art Orchestra (MAO) Bartók: Tizenöt magyar parasztdal című lemeze lett. Az albumon, amelyet tavaly Bartók Béla születésnapján, március 25-én a BMC-ben mutattak be, David Liebman, Harcsa Veronika, Gőz László, Dresch Mihály és Lukács Miklós is közreműködött. A big band formáció Bartók-adaptációját négyen, Bacsó Kristóf, Ávéd János, Fekete-Kovács Kornél és Subitz Gábor készítették. Méltatásában Malek Miklós kifejtette: az együttes szerzői-hangszerelői közössége hitet tett a kortárs zene mellett, előadásaikon a modernitás, az új keresése a jellemző, miközben a klasszikus repertoárt is magas színvonalon képviselik. A nemzetközileg is elismert MAO a dzsessz, a pop, a klasszikus és a kortárs zenében is kiemelkedik.

Az év junior könnyűzenei alkotóinak járó díjat Áron András „Apey”, a Mörk szerzői közössége és a Blahalouisiana alkotói csapata vehette át. Áron András „Apey”-t (Apey & The Pea) kiemelkedő dalszerzői teljesítményeiért, sokoldalú hangzásvilágáért díjazta az Artisjus. A szerző fiatal kora ellenére a mai magyar metálszíntér egyik legmeghatározóbb alakja. A Zentai Márk, Novai Gábor, Szeifert Bálint és Szabó Dániel Ferenc által alkotott Mörk, amely már nemzetközi sikereket is elért, soul és funk alapokra épülő zenét játszik társadalmi, pszichológiai és hétköznapi témában íródott dalszövegekkel. Eddig három lemezt adtak ki. A 2012 óta működő Blahalouisianában Jancsó Gábor, Mózner László, Szajkó András, Juhász Ádám és Pénzes Máté játszik Schoblocher Barbara énekesnő mellett. Hangzásuk a hatvanas éveket idézi, dalszerzői stílusukban ötvöződik a country, a blues és a modern amerikai pop. Ahol összeér című daluk már 1,3 milliós YouTube-megtekintésnél jár. A hazai fesztiválok mellett koncerteztek Erdélyben, Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban, a Tallinn Music Weeken és Hágában is.

Az év komolyzenei műve Kurtág György Fin de Partie – Scénes et monologue című egyfelvonásos operája lett, amely Samuel Beckett színművére íródott. A kétszeres Kossuth-díjas, 93 éves Kurtág György 84 évesen kezdett bele első operájába. Szitha Tünde így méltatta a tavaly novemberben a milánói Scalában bemutatott művet: „Kurtág zenéjének tágas hivatkozási rendszere és ezerféle árnyalata térben és időben is új dimenziókat adott Beckett mondatainak”.

Az év junior komolyzenei alkotója címet Dobos Dániel kapta, aki a Zeneakadémia II. éves zeneszerzés mesterszakos hallgatója és Drumul Dracului (Az ördög útja) című, moldvai táncdallamra épülő zongoradarabjával tavaly megnyerte az első Bartók Világversenyt.

Az év magyarnóta-szerzője Varjasi Ildikó lett, aki húsz éven át volt a Győri RÁBA Vegyes karának szólistája. 2005-ben szerzett nótaénekesi minősítést, eddig több mint száz magyar nótához írt zenét, rendszeresen fellép nótaesteken.

Az irodalmi díjazottak névsorát az Artisjus már korábban nyilvánosságra hozta, az elismeréseket szintén ezen az ünnepségen adták át. Az irodalmi nagydíjat Takács Zsuzsa kapta, a többi díjazott Markó Béla, Száz Pál, Thomka Beáta és Bán Zoltán András.

MTI