Nevezzük nevén a dolgokat: Anya, Apa!

A francia nemzetgyűlés elfogadta azt a törvénytervezetet, amely szerint az iskolai dokumentumokban is elismerik az azonos nemű szülőket, így a gyerekekért felelős jogi személyek nemére ezentúl nem tesznek utalást.

A minap napvilágra került egy francia törvénymódosítás, amely szerint az iskolák hivatalos dokumentumaiban nem utalnak a jövőben a szülők nemére. Az „anya” és „apa” kifejezést felváltja a „szülő 1” és „szülő 2”.

Első olvasatra inkább számítógépes kódolásnak tűnik ez a megnevezés, de mindenképpen inkább személytelen, mintsem politikailag korrekt. Arról nem is beszélve, hogy az új módosítás mennyire tisztességes azokkal szemben, akik úgy szeretik, ha „anyának” vagy „apának” szólítják őket.

Ma a hivatalos dokumentumokban engednek, később hol húznak majd határt? A „papa, mama, gyerekek” felállás az új francia törvénymódosítás szerint egy meghaladott családmodellt testesít meg.

Ellenben, ahogyan azt Xavier Breton, az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak képviselője is megfogalmazta, annak ellenére, hogy Franciaországban engedélyezett az egyneműek közötti házasság, még mindig

95 százalékban egy férfi és egy nő alkot párt a megköttetett frigyekben.

„Így múlik el a világ dicsősége”, ismét nyert a „meleglobbi”. Kérdés azonban, hogy az intézkedés mennyire ad választ valós társadalmi problémára, mint inkább csak enged az LMBTQ+ közösség nyomásának. Sajnos úgy tűnik, ezek az intézkedések nem csupán az egyenjogúság kiharcolását célozzák meg, hanem a hagyományos, keresztény értékeken alapuló családmodell leminősítését is.