Új trend a képzőművészetben, hogy egy-egy tárlat nem tart tovább, mint maga a kiállításmegnyitó. A napokban egy ilyen, tudatosan házibuli jellegűre szervezett eseményen jártunk a Margit körúton, ahol Uzsaly Márton fiatal képzőművész festményeit tekinthették meg az érdeklődők.
„Kedves művészetkedvelők, engedjétek meg, hogy bemutassunk nektek egy fantasztikus művészt, Uzsaly Mártont, aki ragyogó és tarka képeivel segít felmelegedni és elbűvölni ezen a hűvös téli napon!
Egy varázslatos estével készülünk nektek, tele meglepetésekkel, gyönyörű műalkotásokkal és zenével!
Hívj meg mindenkit, akit ismersz: barátokat, sérelmeket, exeket és a legkedvesebb ellenségeidet is, és tegyük együtt FELEJTHETETLENNÉ az estét!” – nehéz is lett volna egy ilyen különös meghívóra nem reagálni, így a Vasárnap.hu nevében részt vettünk a tárlaton.
hirdetés
A Menta Terasz Étterem, Kávézó felső szintjén kapott helyet a kiállítás
A kiállításmegnyitókon a művész bemutatását általában egy tekintélyes személy vállalja. Itt azonban a tárlat szervezője, Varga László galériatulajdonos bevonta a jelenlévőket, és rendhagyó módon arra biztatott mindenkit, hogy ők meséljenek az Uzsaly-művekkel kapcsolatban érzett első benyomásukról. Mondják el, hogyan hatott rájuk a kép, és milyen viszonyba kerültek a festménnyel.
Uzsaly Márton (középen)
A jelenlévők vállalkoztak is erre, így saját történeteik elbeszélésével közösen nyitották meg a kiállítást.
A Vad Art Opening 5. kiállítás szervezője, Varga László
Varga László
„Én magam is pécsi vagyok, mint Marci, és kapcsolatunk régre nyúlik vissza. A galériánkba 2007-2008 tájékán bekopogott egy középiskolás fiú, aki arra kért, hogy műkereskedőként mondjak véleményt a festményeiről. Egy pici kép volt az első, amit behozott, egy őszi tájat ábrázolt, majd utána mutatott portrékat is.
Én akkoriban arra biztattam, hogy ne csak portrékat fessen, mert egy jó festőnek a közönség igényét kell majd kiszolgálnia. Oscar Wilde mondta egyszer, hogy a darab zseniális volt, de a közönség csapnivaló. Itt a közönség a megrendelő, a kortárs festőnek pedig finom érzékkel fel kell mérni a mindenkori igényeket és a saját stílusában ahhoz kell igazodnia. Marcinak pedig immár van egy kialakult stílusa, színvilága és kortársai közül csak nagyon kevesen vállalkoznak arra, hogy ilyen nagy méretű képeket fessenek.
Galériásként úgy látom, a megváltozott világban életérzéseket vásárolunk, nem műtárgyat, s az itt bemutatkozó alkotó ebben a legjobb.”
(E szavakra rímel Szabó T. Anna Színkép című kedves versének pár sora: „Időnk is van: meg-megáll, / megnézhetjük mit mutat, / mielőtt még messze száll: / a világ csak hangulat.” – a szerk.)
„Engem végleg akkor fogott meg a művészete, amikor itt Budapesten az egyik kiállításán a közönség előtt festett és egy hozott vázlat alapján ott a helyszínen készült el a figyelemreméltó mű.
Emlékezetes élmény volt, beavatást kaphattam a festés titkaiba. Ez a kép egyébként most itt is látható.”
Uzsaly Zoltán
„Apjaként nagyon közel vagyok hozzá, képeiben mindig életérzéseket keresünk, esetleg olyanokat is, melyek velünk is megtörténtek, visszaköszönnek ránk. Mai világunk nagyon kiüresedett, keressük azokat a helyzeteket, ahol otthon lehetünk. A táncos figurák számomra azt üzenik, hogy ahol táncolni lehet, ott van élet, van jövő. Gyerekarcok, felnőttarcok köszönnek ránk, mindegyikünknek van olyan arcunk, amelyik ragyog, mindegyikünknek van egy szebbik arca.”
Zsdrál Márkó
„Marci festményeit másfél éve Pécsett láttam először. Elsőre megfogtak, azonnal különlegesnek láttam azokat, ezért rögtön több képet is rendeltünk tőle. Folyamatosan látom a fejlődését, aukciókon is sikerrel indul minden munkája, úgy tűnik, a nagyközönség vevő erre a stílusra. Fiatalosak a formái, élénkek a színei, első pillanatban megragadja a nézőt.”
Uzsaly Bence András
„Ikertestvére vagyok, első vetélytársa, első modellje, együtt kezdtük a rajzolást, én a pálcika embereknél nem jutottam tovább. Ő tán egy kicsit messzebbre jutott ebben a műfajban. Nekem is van Uzsaly-képem, de én nem fizettem érte.”
A kiállítás egyik legsikeresebb festménye
A végszót Varga László mondta ki egy játékosan komolynak szánt záró gondolattal: „Tekintse meg mindenki a képeket, szándékosan nem méltatom tovább a kiállító művészt, tartalékolom e szavakat egy majdani Kossuth-díj átadásra.”
A kiállítás megnyitóját remek jazz-melódiákkal a Flow in együttesből létrejött kisebb alkalmi kamarazenekar zárta. Hevesi Lia énekelt, Pál Gábor basszusgitározott, Bejan Norbert ült a zongoránál.
Uzsaly Márton további munkái a honlapján tekinthetőek meg.
Kiállításnak helyet adott:
Menta Terasz Étterem, Kávézó, Margit körút 14., Budapest, 1027
Fotó: Pécsi György
A képre kattintva galéria nyílik!
