Nehéz emlékeket idézett föl a hazánkban tanuló iraki diák, Shawqi Shamoun, amikor arról mesélt, hogyan vette be szülővárorást az Iszlám Állam. A település ma már szabad, az élet azonban csak lassan tér vissza a Ninive-fennsíkra, ahol még egyáltalán nem biztos a kereszténység jövője.
„Hálás vagyok Magyarországnak, amiért ennyit tőrödnek velünk, és igen fontos projektekkel támogatják a közel-keleti kereszténységet” – mondta az S4C.Newsnak adott interjújában Shawqi Shamoun. Az iraki fiatalember jelenleg a magyar kormány ösztöndíjával tanul hazánkban, az álma pedig az, hogy szülőföldjére visszatérve szociális otthont alapítson.
A Ninive-fennsíkot virágoskerthez hasonlította, amelyben korábban békében éltek egymás mellett a különböző vallások követői. Most azonban fel kell tenni a kérdést:
ha ezt kertet lerombolják, mi marad Irakban?
Sajnálatos módon ugyanis az elmúlt években „rengeteg virágot pusztítottak el Ninive kertjében”, sokat szenvedtek az itt élő emberek.
hirdetésShamoun elmesélte szülővárosa, Qaraqosh történetét. A végső csapás 2014-ben érte a közösségünket – emlékezett vissza. „A szomszédos muszlim szunnita falvak lakói elárultak bennünket, átálltak az Iszlám Állam oldalára. Megdöbbenve figyeltük a felgyorsult eseményeket. Az egyik percben még béke és biztonság volt; minden nap munkába mentem, lakásom, és autóm is volt. Másnap hirtelen megkondultak a harangok, és egy szál ruhában menekülnöd kellett, hátra hagyva az egész életedet, elveszítve mindent, amiért dolgoztál, és amit őseid adtak át neked.”
A fiatalembert szülei sírva kérték, hogy meneküljön velük, de ő plébánosa oldalán kitartott. Ennek volt köszönhető, hogy amikor a kurd haderő hirtelen megkezdte a kivonulást a gyakorlatilag védtelenül hagyott városból, több száz keresztényt tudtak a hajnali időpont ellenére értesíteni, hogy eljött a menekülés lehetőségének utolsó órája. Még így sem sikerült mindenkinek időben szólni…
Az Iszlám Államnak egyetlen célja volt; kiirtani az összes keresztényt és többi kisebbségben lévő vallás követőit – mondta Shawqi Shamoun.
Az interjú ide kattintva olvasható.
Képünk forrása az S4C.News.
