Az önkéntesség terén egyre jobban áll a magyar társadalom, bár még mindig sokan vannak, akik szívesen tennék a jót, mégis tétlenek maradnak, mert senki nem szólítja meg őket igazán hatékonyan. Bőven akad még feladat, ugyanakkor a számok egy friss jelentés szerint egyértelmű bizakodásra adnak okot. A budapesti konferencián bemutatkozott a Hungary Helps Program is. Beszámolónk.
A múlt hét folyamán a tűz martalékává vált Ráday utcai kollégium épülete adott volna otthont annak a konferenciának és fórumnak, amelyet az önkéntesség jelentőségének és társadalmi szerepének bemutatása apropóján szerveztek Budapesten. A szörnyű esetet követően a szervezők a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalába költöztették a
“Több leszel, ha teszel!”
mottóval megrendezett eseményt, de nem felejtették el hangsúlyozni, milyen fontos a kárt szenvedett fiatalok, családjaik és az intézmény támogatása. (A tűzeset kapcsán egyébként megmozdult az egész ország, adománygyűjtések kezdődtek, hogy azok a fiatalok, akiknek szinte mindenük bent égett, megfelelő mennyiségű ruhát, tanszert, használati tárgyakat kapjanak, a kormány azonnal felajánlotta segítségét a református egyháznak, a tűzesetben elhunyt négygyermekes édesapa, Farkas Zoltán családja számára pedig számos magánszemély és szervezet ajánlott fel támogatást – a szerk.)
A rendezvény elsődleges témája az önkéntesség volt, amelyben a korábbi adatsorok tanúságai szerint nemzetközi összehasonlításban kis hazánk nem állt túl fényesen. A csütörtöki konferencia apropóját az Önkéntesség Magyarországon 2018 címet viselő kutatásról kiadott gyorsjelentés bemutatója szolgáltatta, amely azonban már sokkal biztatóbb képet fest a helyzetről.
hirdetésHa a kedves Olvasó elmúlt 18 éves, a friss statisztika fényében körülbelül ötven százalék az esélye annak, hogy életében legalább egy alkalommal vállalt önkéntes feladatot, de mintegy
egymillió ember mondhatja el magáról Magyarországon, hogy havonta egyszer biztosan önkénteskedik.
Dr. Illés Boglárka, az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságpolitikáért, valamint esélyteremtésért felelős államtitkára felszólalásában meg is köszönte a munkáját mindazoknak, akik a társadalom széles rétegei számára népszerűsítik az önkéntes szolgálatokat, valamint maguk is aktívan kiveszik belőle részüket. Mint rámutatott, ez az egész közösség javára válik, hiszen az anyagi ellentételezés nélkül, magunktól vállalt és a közjó érdekében kifejtett különféle feladatok elvégzése gazdagítja közösségeinket, társadalmunkat. A látványos, sok résztvevőt mozgató és nagy eredményeket hozó akciók mellett az egyénileg végzett, kisebb feladatok is rendkívül fontosak.
Külön örömre ad okot, hogy a gyorsjelentés beszámolója alapján a fiatalok körében is egyre népszerűbb önkéntes feladatokat vállalni. Ugyanakkor még mindig nagy feladat áll a civil szféra, az egyházak és az állam előtt, mivel sokan vannak, akik szívesen tevékenykednének a köz szolgálatában, ám nem sikerült becsatornázni őket az önkéntesség rendszerébe, hiszen egyszerűen nincs olyan, a szolgálatra hívó hang, amit meghallhatnának.
Azok között, akik rendszeresen végeznek önkéntes tevékenységet, többségben vannak a nők, arányuk megközelíti a hatvan százalékot. A magyar önkéntesek átlagéletkora negyvenhat év körül alakul, azaz további feladat a “fiatalítás”, az ifjabb generációk hatékony megszólítása. Ebben különösen hatékonyak lehetnek az egyes keresztény szervezetek.
A konferencia keretében prezentációval illusztrált előadást tartott Azbej Tristan is. Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár bemutatta a hallgatóságnak a Hungary Helps Programot, amely Magyarország kiterjedt humanitárius szerepvállalását fogja össze – legutóbb a Fülöp-szigeteki merénylet áldozatainak hozzátartozóit és sebesültjeit segítette meg hazánk a programon keresztül. A Miniszterelnökség államtitkára hangsúlyozta a program alapelvét, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök is határozottan jelzett:
a magyar megközelítés szerint a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van és nem a bajt kell importálni Európába.
Ennek alapján a Hungary Helps Program több ázsiai és afrikai országban is segítséget nyújt például háború utáni újjáépítésben, egészségügyi, illetve oktatási projektekben, nem kizárólag a keresztény közösségek számára. A migrációs válságövezetben élő közösségeket megsegítő program zászlóshajója Tell-Aszkuf település felújítása, ahol a lakóházak, az infrastruktúra és a templom újraépítése azt eredményezte, hogy az Iszlám Állam területfoglalása elől elmenekült ezerháromszáz családból mintegy ezer visszatért a városba. (A templomban pedig hosszú idő után a közelmúltban ismét keresztelőt ünnepelhettek – a szerk.) A helyi közösség a segítséget követően hálája jeleként megtoldotta a város nevét, amelyet azóta “Tell-Aszkuf, Magyarország Leánya” néven említenek.
Késey-Kiss Fanni
Képünk illusztráció. Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat.
