Először volt magyar nyelvű szentmise Bákóban

Zsúfolásig megtelt vasárnap délután a bákói Szent Miklós plébániatemplom a jászvásári püspökség által engedélyezett első magyar nyelvű misére.

A Jászvásári Római Katolikus Püspökség a hét folyamán engedélyezte, hogy a Bákó főterének szomszédságában található templomban havonta egyszer magyar nyelvű misét tartsanak. Az egyházmegye 1884 óta íródó történetében először fordul elő, hogy a püspök által elrendelt rendszeres magyar nyelvű misékre kerülhet sor. A kommunizmus bukása után a moldvai csángók magyar misézésre vonatkozó kérései mindeddig elutasításba ütköztek.
    

Nyisztor Tinka néprajzkutató, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) vallási felelőse az MTI-nek elmondta, igazi ünnepi hangulat uralkodott a templomban, amit az is jelzett, hogy 6-8 csángó faluból népviseletbe öltözve érkezett a hívek egy-egy csoportja. Hozzátette: az első magyar misét egyórás szentségimádás előzte meg, és már erre is majdnem megtelt a templom. A szentségimádás során többek között a keresztúti áhítatosságot imádkozták, melynek minden stációja után egy-egy magyar éneket énekeltek el.

Az első magyar misét Ciobanu János nyugalmazott pap celebrálta, aki korábban a Bihar megyei Belényesen szolgált, és nyugdíjasként tért vissza szülőföldjére. Prédikációja központjába azt állította, hogy a híveknek a mindennapok során is példaértékű életet kell élniük.
    

A magyar nyelv valamely nyelvjárását még őrző moldvai csángók csaknem harminc éve küzdenek a magyar misék engedélyezéséért. A néprajzkutató szerint a bákói misével nem oldódik meg a moldvai csángók anyanyelvi misézése. Fenntartják a követelésüket, hogy vezessék be a magyar miséket mindazokban a csángó falvakban, ahol igény van erre.
    

A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében több mint kétszázezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30-40 ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.

(MTI) Fotó: MTI/Veres Nándor