Áruld el, mikor születtél, megmondom, ki vagy!
A generációk közti különbségek nem jelentenek újdonságot az emberek számára. Az idősebbek és fiatalabbak együttélése során gyakran jelentkező konfliktusforrás az a merőben eltérő szemléletmód, világlátás, amivel a különböző korosztályok rendelkeznek. Ki ne hallott volna a mai fiatalságra vonatkozó kritikákról az idősebb korosztály képviselőitől, miközben a fiatalok sem igazán tudnak azonosulni az „öregebbek” által közvetített értékrenddel. A tudomány e jelenség magyarázatára számos kísérletet tett, ezek közül a legfontosabbak a generációelméletek.
A generációs profilok 
A kutatók szerint ahhoz, hogy valamely korosztályból generáció alakuljon ki, arra van szükség, hogy generáció-szintű, közös élményekben osztozzanak. Ezek azok az életesemények, amik aztán a későbbi személyiségükre komoly hatással vannak, azok, amik értékrendjük alakításában kulcsszerepet játszanak. Ezeket összefoglalóan a kutatók kohorsz-élményeknek nevezik.
Mindezen túl a szocializációs környezet is meghatározó. Megkerülhetetlen kérdés egy generáció vizsgálata során, hogy tagjai hogyan viszonyulnak a politika világához, a gazdasághoz, egyáltalán a társadalmi kérdésekhez.
Másképpen fogalmazva: a szociokulturális közeg és a korszellem, ami körülvesz minket fiatal korunkban, a két legfontosabb tényező, ami gondolkodásunkat, világnézetünket formálja.
Mannheim Károly, a generációkutatás megteremtője szerint alapvetően két dologra van szükség ahhoz, hogy kialakuljon az egykorúakban a generációtudat és elkezdhessünk nemzedékekről beszélni: A radikális történelmi fordulat (háború, gazdasági válság) és a gyors társadalmi változások (technológia gyors fejlődése) kombinációja.
A generációelméletek sorában a legnépszerűbb, az amerikai szerzőpáros, Neil Howe és William Strauss által 2000-ben megfogalmazott tézis. Ez az elmélet az, amelyik a leginkább beszivárgott a köztudatba, és így talán többeknek ismerős lehet. Az elképzelés öt különféle generációt különít el születés alapján, viszonylag jól lehatárolható módon. Howe és Strauss felosztásán több szociológus is változtatott valamelyest, a lentebb található táblázatban olvasható évszámok is inkább csak igazodási pontként értelmezendők, nem kőbe vésett, megmásíthatatlan dátumok.
Az első generáció a II. világháborút valamilyen formában megtapasztaló „veteránoké”. Őket követik a világégés után, a békeidőben, nagy számban születettek generációja. Utánuk az X generáció tagjai következnek, akik az utolsó korosztály, amelyik „digitális bevándorlónak” számít. Az 1980-1995 között világra jöttek az Y generáció tagjai, ők már a digitális világ gyermekei, igazi digitális bennszülöttek.
A mai kamaszok, egyetemisták és legfiatalabb munkavállalók csoportja a Z generáció nevet kapta, ők azok akikről manapság még viszonylag keveset tudunk, hiszen a korosztálynak csak nagyon kis százaléka jelent meg a felnőttvilágban. A legfrissebb elnevezés a 2010 után születettekre vonatkozik: ők az alfák, akik nem pusztán a digitális világban nőttek fel, ők előbb nyomkodták az okostelefont, minthogy megtanultak volna beszélni. 
A generációs határok elválasztásának legfontosabb rendezőelve egyébként az, hogy adott évben születettek hány éves koruktól és milyen szinten kezdték el használni a digitális világ vívmányait. Ráadásul a modern technológiák következtében a globalizáció is felgyorsult, az interneten egyre kevésbé számít, ki honnan, milyen kulturális közegből jön, apróbb eltérésekkel, de ugyanazokat a kulturális termékeket fogyasztja egy magyar tizenéves, mint egy angol, német vagy amerikai kamasz.
X generáció vs. a digitális bennszülöttek
Az X generáció a mai 30-50 évesek generációját jelenti. Ez a nemzedék volt az, amelyik a ’70-es évek végén, ’80-as évek elején már ismerkedett a digitális technológia világával (ki jobban, ki kevésbé). Fontos különbség viszont a későbbi generációkkal szemben, hogy ez nem képezte szerves részét az életüknek, nem voltak elválaszthatatlanok a korszerű eszközöktől.
A nemzedék tagjai az új technikai vívmányokat nehezebben fogadják be, mint a későbbi, fiatalabb generációk. Ők azok, akiknek előbb jut eszükbe felcsapni a lexikont és ott megtalálni a keresett információt, mint beütni a Google keresőbe. Pontosan ezért szokták még őket digitális bevándorlónak is nevezni, hiszen életüknek csak egy későbbi szakaszában kezdték használni a technológiai újdonságokat.
Magyarországon ez a korosztály volt az, amelyik a puhuló Kádár-rendszer alatt nőtt fel, legmeghatározóbb generációs élménye pedig a rendszerváltozás volt. A korosztály fiatal felnőttként élhette át a Nyugati világhoz, és a demokratikus politikai berendezkedéshez való csatlakozást, így ez a generáció a rendszerváltozás be nem teljesített ígérete következtében magával cipeli a csalódottság nyomasztó érzését.
Az „X-esek” korcsoportját követi az Y generáció, ők 1981- 1995 között születettek, manapság a legtöbb nemzedékekkel foglalkozó felmérés, kutatás és újságcikk ezt a generációt célozza. Szokták őket évezredes (millennial) névvel illetni, sőt gyakran hivatkoznak rájuk Facebook generációként, hiszen ez a korosztály kezdte meg elsőként kihasználni a közösségi média nyújtotta lehetőségeket.
A korosztály legfontosabb jellemzője, hogy már szinte teljesen a digitális világban szocializálódott. A mai technológiák a legtermészetesebb dologként jelennek meg náluk, hiszen már gyerekként a mobiltelefont és számítógépet nyomkodták. A mai fogyasztói társadalmakban ők képezik a legfontosabb célcsoportot, hiszen ők vásárolnak a legtöbbet, miközben maximálisan kihasználják a technológia nyújtotta lehetőségeket e tevékenység közben is. Mivel hozzá vannak szokva ahhoz, hogy szinte ömlik hozzájuk az infó, azt a korábbi generációknál könnyebben tudják befogadni, sőt igénylik is a pörgést.
Ők töltik be „azoknak a mai fiataloknak” a szerepét, akikről az idősebb generációba tartozóknak megvan a maguk véleménye. Ezt korcsportot szokták a legtöbbet támadni. Számtalan írás jelent meg az elmúlt években, ahol az Y generáció tagjait lustának, beképzeltnek és nárcisztikusnak nevezik. 
Rengeteg paródia készült, ami próbálta megragadni, milyennek látják az idősebb generációk képviselői ezt a korosztályt.
A ’96 után született Z generáció tagjai a mai kiskamaszok, egyetemisták és fiatal felnőttek, ők az igazi digitális bennszülöttek, akik már akkor is tudták használni a technológiai eszközöket, amikor még beszélni sem tanultak meg.
Az Y generációhoz hasonlóan idejük jelentős részét online töltik, a közösségi oldalakon chatelnek és barátkoznak. Ők azok, akiknek az életében a közösségi média nem csupán egy virtuális tér a kapcsolattartásra, hanem egy másik – gyakran fontosabb – valóság.
A gazdasági és társadalmi változásokra már gyerekkoruktól kezdve minden eddigi generációnál nagyobb befolyást gyakorolnak, a marketing-szakemberek az ő „lájkjaikra” vadásznak. Éppen emiatt a Z generáció egy különleges nemzedék, mégpedig ők a világ első globális nemzedéke (Homo globalis). Ugyanazon a kultúrán nőnek fel, ugyanazt a zenét hallgatják, ugyanazt a divatot követik, amit az internet eljuttat hozzájuk, és ugyanazokat az étkeket készítik, amit a Youtube-on látnak.
Ilyen módon elmondható, hogy a világ különböző pontjain élő fiatalok életét és magatartását ugyanazok az események, folyamatok és trendek befolyásolják.
Messzemenő következtetések helyett
A társadalom generációs bontása nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy adott nemzedékhez tartozók mindig és minden tekintetben egyformák, ugyanakkor általánosságban visszatérő tendenciák, trendek jellemzik őket. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy egy-egy generáció tagjai gyakran más kulturális és földrajzi helyről jönnek, máshogy neveli őket a családjuk, ennél fogva mindegyikük önálló személyiséggel rendelkező szereplői a társadalomnak, sokszor igencsak eltérő világnézettel. 
Ami pedig ezeket a mai fiatalokat illeti: bizony minden kornak megvoltak a maga lusta, tiszteletlen, sőt gyakran a technológiától kórosan függő nemzedékei. A fenti képeken eltérő korokban készült képeknek nagyon hasonló az üzenete: felhívni a figyelmet arra, hogy az „elfajzott” fiatalság már megint milyen ostobaságot művel.
