Törökország januárban bejelentette, hogy a következő hónap folyamán megkezdődik az ország első új templomának építése.
Számos templom található Törökország területén, azonban azok kivétel nélkül mind több száz éve álló építmények, melyek a török történelem részét képezik. Nagy örömhír ezért a templomépítés az ott élő keresztények és a világ keresztényei számára is, mivel a legújabb korban létrehozott Török Köztársaságnak (a köztársasági államforma 1922-ben került bevezetésre, miután az új republikánus parlament megbuktatta VI. Mehmed szultánt) ez az első újonnan épített keresztény temploma. Becsülendő és tisztelendő minden olyan lépés, melyet – akár ha csak a gesztus értéke miatt – a többségében iszlám vallású népek lakta területeken a keresztényekért tesznek. (Törökország lakosságának 99.8%-a muszlim.)
hirdetésEzzel együtt némi kompromisszumra kényszerültek a keleti egyház tagjai, mivel a templomot egy keresztény temető helyére kívánják felépíteni. A helyszínt egy használaton kívüli katolikus temető területén jelölték ki, mely helyszínt az 1950-ben történt utolsó temetés után a török kormány államosított. Ez a fajta gyakorlat a vallási kisebbségek birtokaival szemben nem újdonság az országban. Napjainkban a Szír Ortodox Egyház rendelkezik a terület felett. Ennek ténye egészen 2017-ig komoly feszültségeket okozott a két egyház képviselői között.
Most, hogy a templomépítés megkezdése egészen közel van, az ellentétek kiújultak. A török parlamentben helyet foglaló egyetlen szír ortodox képviselő megkérdőjelezte az építkezésre kijelölt terület alkalmasságát, mivel az új templom elhelyezésére rengeteg más megfelelő, kompromisszumokkal nem terhelt alternatíva is volna. A panaszok részben az ellen is szólnak, hogy egy mecset felépítéséhez nem szükséges engedély, ennek az új templomnak a felépülése viszont a kormánnyal való, több évtizedes küzdelemnek az eredménye.
Varga Gergő Zoltán
Forrás és kép: ICC
