Nagyszülőnek lenni jó!

„Az öregedő test nem kell, hogy öregedő lélekkel társuljon” – írta annak idején Kopp Mária és férje, Skrabski Árpád a Magyar lélekállapot 2008-as kötetének „A meghosszabbodott életévek forradalma” című fejezetében. Nem csak az ő kutatásaik, hanem más kutatások is azt bizonyítják, hogy az aktív nagyszülői szerepvállalás pozitív hatással van a nagyszülők egészségi állapotára és életminőségére.   

Egy németországi felmérés kimutatta, hogy a halálozási kockázat 33 százalékkal alacsonyabb a gondoskodó tevékenységet végző nagyszülők körében. A követéses vizsgálat során megfigyelték, hogy azok a nagyszülők, akik nem foglalkoztak az unokákkal, 5 éven belül elhaláloztak; ezzel szemben azoknak a nagyszülőknek a fele még 10 év múlva is élt, akik legalább időnként látták az unokáikat. Emellett az is bebizonyosodott, hogy azok az emberek, akik saját gyermek vagy unoka hiánya nélkül élik mindennapjaikat, viszont gondoskodnak másokról és aktív kapcsolatot tartanak fenn másokkal, körülbelül hét évvel élik túl náluk magányosabb társaikat. 

Az unokákkal töltött minőségi idő nemcsak az életkilátásokat javítja, hanem az életminőséget is. Ugyancsak kutatások bizonyítják, hogy az unokák látogatása jó hatással van a nagyszülők agyműködésére, a mentális egészségüket javítja és az unokákkal töltött pillanatok csökkentik a depresszió kockázatát a nagyszülők körében.

Az aktív nagyszülői szerepvállalás tehát nemcsak a felnőtt gyermekek számára jelent segítséget a mindennapokban, hanem a nagyszülők szempontjából is hasznos tevékenység. Nem véletlenül írta Kopp Mária, hogy „az időskori boldogság alapja, hogy el tudjuk fogadni az új helyzetet, és annak megfelelő célokat tűzzünk ki magunk elé, mert a hasznos tevékenységek, a következő generációért érzett felelősség megélése – ezek alapozzák meg a kompetens, sikeres öregkort.” 

Többek között ezen gondolatok jegyében vezette be Magyarország 2011-ben a nagymama nyugdíjat, amely lehetővé teszi, hogy a nők  életkortól függetlenül 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehessenek és így aktívan bekapcsolódhassanak az unokák nevelésébe, gondozásába. Eddig több mint 240 ezer nagymama élt ezzel a lehetőséggel, ennek köszönhetően jelentős mértékben tehermentesítve a fiatalabb szülői generációkat, hiszen újra Kopp Mária szavaival:

„A gyermekáldás előtt álló pároknál sokat nyom a latba az is, hogy van-e olyan családtag, aki tud a fiataloknak segíteni, ezért igen fontos a nagyszülők szerepe”.

Fűrész Tünde