Az elmúlt két és fél évben sajnos nem történt számottevő előrelépés a brit kilépéssel kapcsolatban. Theresa May megállapodási javaslatának keddi leszavazásával mindössze egy dolog vált nyilvánvalóvá: az Egyesült Királyság sem igazán tudja merre tovább. Ennek következtében az EU-val való szakítás kérdése bárhogy alakulhat, számtalan forgatókönyv elképzelhető. Közben ketyeg az óra: jelen állás szerint március végére, így vagy úgy, de megszűnik a brit EU-tagság. Némi eligazítást azért talán képes lesz nyújtani a szerdai vitanap és a miniszterelnökkel szemben kezdeményezett bizalmatlansági indítvány eredménye.
Miután a britek az Unióból való távozásra szavaztak, komoly belpolitikai válság kezdett kibontakozni, 2016-ban. Ezt a helyzetet próbálta meg feloldani Theresa May, aki korábban a Cameron-kormány belügyminisztere volt. Vállalta, hogy ebben a válsághelyzetben végigviszi a brit kilépést. Ez a feladat viszont nem bizonyult túl hálásnak, miniszterelnöksége során számtalan politikai vereséget szenvedett el, legutóbbit éppen kedden. Elnézve a következő időszak lehetséges fejleményeit, könnyen megeshet, hogy nem ez volt a legsúlyosabb: ennél még nagyobb kudarcok is érhetik őt.
Hamarosan lejár az idő
A tagállamok kilépéséről az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke rendelkezik. Ez alapján a tagok bármelyike dönthet úgy, hogy kilép az Unióból. A megállapodás azt is kiköti, hogy az eljárás megindítását követően összesen két év áll rendelkezésre, amelyet az Európai Unió Tanácsa egyhangú döntése alapján meghosszabbíthat.
Theresa May hivatalosan 2017. március 27-én jelentette be az Egyesült Királyság kilépési szándékát az Unióból, így a 2 éves határidő 2019. március 29-én jár le.
Az Európai Unió Bírósága még decemberben mondta ki, hogy az Egyesült Királyság szabadon és egyoldalúan visszavonhatja az európai uniós tagságának megszüntetésére vonatkozó szándékának korábbi bejelentését. Emellett lehetőség van a határidő kitolására is abban az esetben, ha ebbe mind a 28 tagállam belegyezik.
hirdetésAhhoz azonban, hogy a kilépés dátumán változtatni lehessen a törvényhozásnak egy módosító javaslatot kell elfogadni, mivel a May által elfogadtatott brit törvények is rendelkeznek a kilépésről ugyanezzel a határidővel.
A helyzetet tovább nehezítette, hogy May az Európai Unióval nagy nehezen összeállított kilépési javaslatát a kezdetektől sokan támadták az országban. Eredetileg decemberben szavazott volna a brit képviselőház a Brexit-tervezet elfogadásáról, a miniszterelnök azonban kénytelen volt elhalasztani a szavazást, mivel előre lehetett borítékolni, hogy nem fog átmenni a parlamenten. A voksolás így január 15-re csúszott.
A közelmúlt újabb veresége
Már a szavazással kapcsolatos előzetes becslések is mutatták, hogy May nem fogja tudni elfogadtatni a képviselőházzal a javaslatát. Saját pártjából is rengetegen jelezték előre: nem támogatják a dokumentum megszavazását. Sem a sajátjai között nem volt meg a támogató többség, sem a miniszterelnököt hatalomban tartó északír Demokratikus Unionista Pártban, közben a legfontosabb ellenzéki erő, a Munkáspárt várható módon ugyancsak elzárkózott az együttműködéstől.
Theresa May győzködő érvelésének lényege az volt, hogy csak a távozással teljesíti be a politikai vezetés a nép akaratát. Ennél jobb megállapodást nem lehetett volna tető alá hozni, ráadásul a javaslatcsomagnak nincs alternatívája.
A szavazás a várakozásoknak megfelelően alakult, az Egyesült Királyság EU-s kilépésének feltételrendszeréről szóló megállapodást a brit alsóház keményen leszavazta. Az eredeti becslések szerint 639 képviselő szavazott volna, így Maynek az abszolút többséghez 320 képviselői támogatás összegyűjtésére volt szüksége.
A végső eredmény ettől messze elmaradt, mindössze 202-en hagyták jóvá a miniszterelnök által kitárgyalt megállapodást, szemben azzal a 432 szavazattal, akik ellenezték azt. Habár az előzetes becslések hasonló végeredményt jósoltak a szavazásnak, – mivel körülbelül ennyi képviselő van a kormánypártban, akik még támogatják May elképzelését – ilyen arányú vereségre a brit politikában nem volt példa 1924 óta.
A probléma elsősorban az, hogy a jelenlegi megállapodás senkinek sem jó igazán. A Brexit párti képviselők nem támogatják, mivel úgy érzik ennél sokkal szigorúbb alkut kellett volna kiharcolni. Szerintük a jelenlegi megállapodás rosszabb feltételeket teremt, mintha ki sem lépnének. Ezzel szemben azok a képviselők, akik szerint az Egyesült Királyságnak elemi érdeke, hogy az Unió része maradjon, azért szavazzák le a megállapodást, mert szerintük eleve elhibázott lépés a kilépésről alkudozni, helyette el kéne vetni a szakítás ötletét.
Az is várható volt, hogy az ellenzéket vezető Jeremy Corbyn az eredmény bejelentése után nyomban közölte: a kormány ellen bizalmatlansági indítványt terjeszt be, amiről szerdán szavaz a törvényhozás.
A bizalmatlansági szavazáson először arról döntenek a képviselők, hogy megvonják-e a kormány támogatását. Ha többség úgy ítéli, hogy a jelenlegi politikai vezetés nem alkalmas tovább irányítani az országot, elindul egy 14 napos időszak, amikor bizalmi szavazást lehet kezdeményezni egy új kormányról. Ebben az időszakban akár a jelenlegi akár egy újonnan jelölt kormány bizalmat kap, ők viszik tovább az ország irányítását, ha erre nem kerül sor, akkor viszont új választást kell kiírni.
Jelen állás szerint Teresa May kellő számú támogatóval rendelkezik, így nem kell feltétlenül attól tartania, hogy megbuktatják a szerdai szavazáson. Ebben a pillanatban a kilépés felé halad az ország, azonban elképzelhető olyan forgatókönyv is, amivel a britek bent maradnak az Unióban.
Ködös jövő
Egyelőre nem lehet megmondani, mi fog történni a Brexittel kapcsolatban. Számos reális forgatókönyv szerint alakulhatnak az események, habár többségük végső soron egy irányba mutat: az Egyesült Királyság a kilépési határidő módosítását fogja kezdeményezni.
Az egyik lehetőség, hogy a britek végül nem tudnak megállapodni az EU-val, így alku nélkül lesznek kénytelenek távozni. Ez az opció senkinek sem érdeke, May beszédeiben gyakran ennek a lehetőségnek a veszélyével fenyegetett, amikor az ő tervezetét bírálták.
Fontos megemlíteni, hogy a törvényhozás egyik döntésével már fellépett az alku nélküli Brexittel szemben. Január 8-án ugyanis kormánypárti képviselők egy része, az ellenzékkel együtt szavazva olyan törvénymódosítást fogadott el, ami kimondja, hogy egy esetleges megállapodás nélküli kilépés esetén a kormány nem költheti el a beszedett adóknak egy részét. Ennek a módosítónak az elfogadása inkább szimbolikus jelentőségű volt, azonban jól mutatja a brit parlament véleményét erről az eshetőségről.
Egy másik eshetőség, hogy a britek a kilépési feltételek újratárgyalását kérik. Mivel a határidő vészesen közeleg, mindez egyet jelentene azzal, hogy ki kell tolni a határidőt egy későbbi időpontra. Több Uniós forrás számolt be arról, hogy Brüsszel ezt a lehetőséget tartja a legvalószínűbbnek, ha a parlament leszavazza a May féle megállapodást. Ebben az esetben pedig rendkívül EU-csúcs összehívására kerülhet sor.
Egyesek azt is elképzelhetőnek tartják, hogy végül nem történik meg a kilépés, helyette új népszavazás kiírására következik. Ennek lehetőségét erőteljesen gyengíti az a tény, hogy sem Theresa May nem támogatja ezt az elképzelést, sem a brit parlamenti többség. Ráadásul a kilépés idején ebben az esetben is komolyan kéne változtatni.
Végül lehetséges, hogy előrehozott választás írnak ki, és azután következik a három eshetőségből valamelyik. Viszont ez megint csak a határidő megváltoztatását vonná magával.
