Nagykorúvá cseperedett a Wikipédia
A Wikipédia egy olyan online világenciklopédia, amelynek a szerkesztését nem egy szűk szakértői csoport, hanem egy nyílt, internetes, gyakran laikusokból álló közösség végzi.
Az oldal létrejöttével bebizonyította, hogy a digitális korban képesek vagyunk ingyenes, naprakész, bárki számára hozzáférhető és mindezek mellett is fenntartható enciklopédiát létrehozni. Pontosan ez teszi különlegessé a honlapot: az ott található bejegyzések majdnem mindegyike szabadon, bárki által szerkeszthető, lehetőségünk van új bejegyzések megalkotásra is.
Az oldal statisztikáit megtekintve kiderül, hogy az ott tárolt tartalmak naponta több, mint 5 milliószor frissülnek. Ez a tény egyszerre a legnagyobb előnye és bizony a legnagyobb hátránya is az oldalnak. Az így folyamatosan újuló szócikkek bármely másik zárt szerkesztésű adatbázisnál naprakészebbek, viszont olyan információmennyiség kerül fel a portálra nap, mint nap, hogy nincs kapacitás mindet ellenőrizni. Ennek eredménye, hogy gyakran tartalmaznak pontatlanságokat, nem egy esetben egyértelműen hamis állításokat a bejegyzések.
Nem a Wikipédia volt az első próbálkozása az alapítóknak, hiszen Jimmy Wales és Larry Sanger 2000-ben létrehozták a Nupedia nevű online enciklopédiát. Az oldal működésében még egy klasszikus lexikonra hasonlított: csak szakértők által jóváhagyott anyagok kerülhettek ki a felületre, amiket szigorú szabályok alapján ellenőriztek. Az oldal nem tett szert komoly népszerűségre, lassan bővült új bejegyzésekkel, ráadásul fenntartása is igen költségesnek bizonyult.
Éppen ezért 2001-ben Wales úgy érezte eljött az ideje, hogy elindítsák a Wikipédia nevű új oldalukat, amelyen a tartalmakat maguk az olvasók tudják legyártani. A névválasztás is tükrözte az oldalon alkalmazott innovatív szemléletet: egy „wiki” (hawaiiul jelentése: gyorsan) formátumú honlapról volt szó, ami azt jelenti, hogy szabadon szerkeszthető, a „pédia” kifejezés pedig az enciklopédia szóra utalt.
Az eredeti elképzelések szerint a létrejövő új online lexikon azt a célt szolgálta volna, hogy a Nupedia lassú bűvölését megtámogatják nem szakmabeliek által megírt bejegyzésekkel.
Az új koncepció a kezdetben többeknek nem tetszett, főleg a Nupedia munkatársai fogadták kétkedve a projektet. Néhány hónapon belül azonban az újszerű elgondolás az interneten óriási tábort tett kíváncsivá, akik közül sokan kedvtelésből el is kezdtek bejegyzéseket készíteni. Az első év végére több mint 20 000 cikk született, 18 nyelven, így Wales és Sanger gyorsan fő projektjükké tették a Wikipédiát.
2007-re csak az angol Wikipédián több mint 2 millió bejegyzés volt, amivel az oldal lett az első olyan lexikon, ami megdönti az 1408-ban készített kínai gyűjteménynek a Yongle Dadiannak((A Yongle időszak nagy kánonja) a terjedelmét. Ez a mű korábban közel 600 évig számított a világ legnagyobb kompilátori munkájának.
A növekedés később sem állt meg, a szócikkek száma minden évben szinte kivétel nélkül a duplájára nőtt. Ennek köszönhető, hogy születése óta elképesztő méretűre duzzadt: jelenleg csak az angol nyelvű Wikipédia majdnem 6 millió bejegyzést tartalmaz, amiket az előző évben 92 milliárd alkalommal tekintettek meg. Emellett további 300 nyelven érhetőek el írások az oldalon.
A weblap mára megkerülhetetlen alappillére lett az online tudásbázisoknak, ha valaki gyorsan szeretne utánanézni valamilyen információnak, szinte biztos, hogy az első útja ide vezet. Az Alexa Internet nevű, netes tartalmak forgalmának monitorozásával foglalkozó cég becslése szerint 2015-ben, a Wikipédia volt az ötödik legnépszerűbb oldal az egész világon.
Ezt az óriási teljesítményt viszont árnyalja , hogy habár az internetes közösségek bevonásával rettentő gyorsan óriási információs adatbázist voltak képesek felépíteni az emberek, a bejegyzések pontossága vagy a valóságtartalma is sok esetben megkérdőjelezhető. Mindez pedig komoly kockázatot jelent azok számára, akik innen próbálnak meg tájékozódni.
Rengeteg példát lehetne hozni, – akár a közelmúltból is – amikor kiderült, hogy egyes bejegyzésekben olvasható állítások nem feleltek meg a valóságnak. Az Egyesült Államokban néhány éve kezdődött az a „gyakorlat”, hogy a Kongresszus területéről bejelentkezett számítógépekről ismeretlenek elkezdték megváltoztatni bizonyos személyekkel (főleg politikusokkal) kapcsolatos információkat. 
A legutóbbi ilyen eset tavaly történt, amikor több republikánus képviselőnek is kikerült személyes adata az oldalra. Előfordult olyan is, hogy Ted Cruz republikánus szenátor nevét egy bejegyzésben összefüggésbe hozták a Kennedy-gyilkossággal (1963), pedig ő akkor még meg sem született. Ezekre a visszaélésekre hamar fény derült és gyorsan kijavították a szándékos tényhamisításokat, ugyanakkor az oldal létrehozói és üzemeltetői is többször elismerték: sokszor előfordul ehhez hasonló visszaélés.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy pontosan az ilyen esetek miatt bevezetésre került rengeteg olyan intézkedés, ami gátolni próbálja, hogy a jövőben hasonló incidensek megismétlődhessenek. Egy azonban biztos: mindig kritikus szemmel olvassuk még a Wikipédiához hasonló, megbízható forrásnak tűnő oldalakat is, így sok kellemetlen meglepetéstől kímélhetjük meg magunkat.
