A Braille-írás világnapja: lassan a múlttá válik a Braille-módszer?

Louis Braille 1809. január 4-én látta meg a napvilágot, 1821-ben fejlesztette ki a Braille-írást. Braille-nek jelentős oka volt minderre: három évesen apja egyik éles műhelyeszközével véletlenül megbökte magát, a seb elfertőződött, és Braille megvakult. 10 évesen került a párizsi Vak Gyermekek Intézetébe, ahol hamar egyházi orgonista, majd az iskola alapítója lett, Valentin Haüy módszerét (hogyan lehet papírba domborított írást olvasni) is megtanulta.

Varrógépen alkotta meg módszerét

Ez azonban még nagyon messze állt attól, hogy írni és olvasni tanultak volna a párizsi diákok. 1821-ben azonban az a Charles Babier látogatta meg intézményüket, aki Napóleon számára fejlesztett ki korábban egy jóval bonyolultabb pontírást, amelyet katonai célokra használtak fel. Babier az intézmény tanárainak ismertette ezt a módszert. Három évvel később Braille 15 évesen kikerült az intézetből, és apja, szintén hat ponton varró írógépén leegyszerűsítette Babier módszerét, és létrehozta a Braille-írást, amelynek hat pont (2 pont szélességben és 3 pont magasságban, a dominóhoz hasonlóan) az alapja.

1300 mű – 13 ezer kötetben

Mint az a Wikipediáról megtudható, a Braille-karakterek sokkal nagyobbak, mint a nyomtatott betűk, a sztenderd méretű (21 cm × 30 cm) lapon csak 25 sor fér el, soronként 43 karakterrel. Így talán nem meglepő, hogy Magyarország egyetlen, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének épületében lévő Braille könyvtárában 1300 mű, összesen 13 ezer 500 kötet van. Azért írunk művet, mert bizony még kották is fellelhetőek itt, például Bartók Béla Mikrokozmosza!

Évente versengenek Magyarországon is

Bár a becslések szerint a magyarországi vakok és gyengénlátóknak csak egy kevés hányada ismeri a Braille-írást, Nyíregyházán minden évben megrendezik az Országos Braille olvasásversenyt, ahol a versenyzőknek meghatározott idő alatt kell felolvasniuk egy szöveget. A szakértők szerint annak, hogy csak ennyire kevesen ismerik itthon a Braille-írást, több oka is lehet. A rendszer – hiába egyszerűsítette le Braille – rendkívül összetett, tehát nehéz megtanulni. Külön nehezíti, amikor valaki már felnőttkorban válik vakká. Sokszor ráadásul cukorbetegség miatt veszíti el valaki a látását, ilyenkor az ujjvégek is deformálódnak, tehát nehezítik a Braille-olvasást.

Hamarosan felválthatja az új technika

Sokak szerint pár éven belül a Braille a múlté lesz. Megjelent ugyanis a Manovue, amely egy brilliáns indiai innováció, az első intelligens, hordozható virtuális asszisztens. A feltaláló mindössze 23 éves, nincs is olyan messze attól az életkortól, amiben Braille feltalálta hatpontos módszerét. Roopam Sharma-t már sokan Steve Jobshoz, az Apple feltalálójához is hasonlítják, neves díjakat zsebelt be az elmúlt években fejlesztéseiért. A világ tehát a Braille-ről egyre inkább a Manovue, és az innovációk felé fordul. A történelmet ismerve azonban szinte bizonyos, hogy Louis Braille és módszere sosem merül a feledés homályába, és remélhetőleg évtizedek múltán is megemlékezik majd a világ január 4-én a francia feltalálóról.