20+C+M+B+19

A január hatodikára eső ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése. Tulajdonképpen egy hármas kiterjedésű ünnepről beszélünk. A napkeleti bölcsek imádása, Jézus megkeresztelkedése és a kánai menyegző egyszerre tárul a szemünk elé. Jézus, a földre szállt Ige dicsősége három szinten árad ki.

A három szint, három teológiai üzenetet hordoz. Krisztus megmutatja magát a pogány világ felé a napkeleti bölcsek imádásakor. Ugyanezt teszi a választott nép számára, amikor megkeresztelkedik. Az egyház számára a kánai menyegző eseményében tárulkozik fel elsőként, ahol a víz borrá változtatásával az eucharisztikus áldozati lakomának ad előképet.

A keleti ortodox keresztények ezen a napon e három eseményből egyet ünnepelnek, amelynek lényege, hogy

Jézus magára veszi Keresztelő Szent János keresztségét a Jordán-folyóban.

– magyarázza Beke Makáriosz, a Magyarországi Orthodox Exarchátus papja.

Az evangélium kivételes pillanata jelenik meg ebben az eseményben, hiszen mindegyik isteni személy, vagyis a Szentháromság nyilatkozik meg.

A keresztség ószövetségi előképének tekinthető az Egyiptomból kivonuló választott nép Vörös-tengeren való átkelése, amely víz által mosta le róluk az egyiptomi bálványok szennyét. Keresztelő János keresztsége a vízben való megtisztulás mellé bűnbánatot is kér. Jézus keresztsége ezt a Szentlélekkel egészíti ki. De keresztségnek tekintendő az életüket Krisztusért feláldozó vértanúk tette is, amelyet vérkeresztségnek neveznek – emelte ki Beke Makáriosz.

Adódik a kérdés, miért keresztelkedik meg Isten Fia, amikor arra neki nincsen szüksége, hiszen bűntelen? Jézus a bűnt kivéve mindent magára vett az ő emberségében. Ezzel a tettével mutatja nekünk az utat, hogy szükséges a megtisztulás az ember életében – tette hozzá Beke.

A keleti egyházak között is létezik egyfajta keveredés az ünnep lényege körül.

Ez abból adódik, hogy a keleti keresztények eltérő naptárakat használnak. Akik nem tértek át az új naptárra, azok – tizenhárom nap eltéréssel – január hetedikén Jézus Krisztus születését ünneplik. Ezért van az oroszoknál január hetedikén karácsony. Az ó naptár szerinti karácsony és Vízkereszt ünnepének közelségéből fakad, hogy

Jézus megkeresztelkedésének ünnepe nem egy esetben kötődik a karácsonyhoz.

Az ortodox egyházban Vízkereszt napján a templomban megszentelik a vizet, amelyből a hívek meríthetnek. Otthon megszentelhetik vele a házukat, betegeiket, vagy akár éhgyomorra is kortyolhatnak belőle reggel. A nyugati egyházban is vizet szentelnek. Akár folyókat vagy tavakat is megszentelnek ezen a napon. 

A Katolikus lexikonból megtudhatjuk, hogy sok helyen a lakásokat, házakat is megszenteli ilyenkor a pap. Az ajtó szemöldökfájára (szentelt) krétával fölírja az évszámot, és három betűt: C+M+B. Ezeket a népi hagyomány sajátos fordításában a napkeleti bölcsek nevének kezdőbetűivel azonosítottak: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Valójában a házi áldás latin szavainak kezdőbetűiről van szó:

Christus Mansionem Benedicat, vagyis Krisztus áldja meg ezt a házat.