A bankkártyánkat soha ne adjuk ki a kezünkből!

Tanulságos történet következik. Pár héttel ezelőtt egy budapesti férfi a brit légitársaság járatával tartott Londonba. A fedélzeten megéhezett és a büfé igénybevételéért bakkártyájával fizetett, majd másnap reggel sms-ek hangjára ébredt. A férfi visszaemlékezése szerint, az egész utazás során ez volt az egyetlen olyan alkalom, amikor kiadta a kezéből a bankkártyáját.

Vajon mi történhetett? A pórul járt utas arra emlékszik, hogy az étkezésért csak a folyosón lévő büfékocsival álló stewardessnél lehetett fizetni. A férfi közvetlenül az ablak mellett ült a repülőn, a folyosóig még két másik utas foglalt helyet mellette. Amikor az eset történt – mivel a terminál nem rendelkezett hosszabbítóval, és nagyon kellemetlen lett volna felállítani a szomszéd utasokat – a bankkártya az utasokon keresztül jutott el az utaskísérőnél lévő terminálhoz. Még a kártya leolvasását sem látta, mivel az italos üvegek eltakarták a műveletet.

A férfi másnap reggel – már Budapesten – arra ébredt, hogy folyamatosan sms-eket kap.Az üzeneteket megnyitva ledermedve tapasztalta, hogy valakik Indonéziában egy bankomatnál pénzt emeltek le a számlájáról – a meghatározott limit erejéig. A bűnözők még a felvehető limit értékét is megpróbálták átállítani nagyobb összegre, ami már a számlavezető banknak is feltűnt. A férfi szerencséje, hogy pár órával korábban a budapesti repülőtéri transzferért igénybe vette a bankkártyáját, az pedig lehetetlen, hogy ilyen kis időeltéréssel ugyanazt a kártyát használják a világ két felén. A bank értesítette a tulajdonost, aki azonnal letiltotta a kártyát.

A szakemberek szerint, szinte biztosra vehető, hogy a repülőgépen volt egy átalakított hordozható kártyaterminál, amely segítségével egyszerűen le lehet kérni a bankkártya adatokat, és klónozni egy másik kártyára. Az adatlopás akkor történhetett meg, amikor a tulajdonos kiadta a kezéből a kártyát és az áthaladt két másik utason keresztül, illetve amikor az utaskísérő lehúzta a kártyát a terminálon. Tudni kell, hogy ezekben a kártyákban van egy aprócska réztekercs, ez elektromágnesesség hatására elindít a kártyában egy chipet, amely elkezdi rádióhullámban kiadni az adatokat. Ezek után az adatok eltulajdonítása akár egy arra felkészített okos telefonnal is történhetett. Elektromágnesesség egy méter távolságról is küldhető, így az adathalász a közbenső utasok, vagy az egy sorral hátrább ülők között is lehetett. Az adatokat befogó mobiltelefont bárki felvihette az utastérbe anélkül, hogy a feltelepített alkalmazásokat ellenőrizték volna, az átalakított kártyaterminál pedig az utaskísérők által – az őket megillető belső és egyben gyengébb ellenőrzés következtében – könnyűszerrel felkerülhetett a fedélzetre.

A fenti eset elkerülése céljából, mielőtt külföldi utazást tervezünk, mindenképp jelezzük a számlavezető banknak a külföldön tartózkodás idejét. Így a bank meg tudja állapítani, hogy a kártya tulajdonosa hol tartózkodhat a kártyacsalás időpontjában. A elektromágnesesség és a rejtett leolvasás ellen úgy tudunk védekezni, hogy egy úgynevezett „leolvasásgátló speciális műanyag tokban” hordozzuk a bankkártyánkat. A legeredményesebb óvintézkedés ugyanakkor az lehet, ha a bankkártyát soha nem adjuk ki a kezünkből!

Fecske Gábor László

(Forrás: www.mydip.xyz; fotók: www.freepik.com)