Az egyház karácsony nyolcadik napján, a polgári év kezdetén Szűz Mária istenanyaságát ünnepli. Amikor a katolikusok Szűz Máriában a valóságos Istenszülőt tisztelik, ezzel őt magát nem istenítik, nem térnek vissza a pogány vallások gondolkodásához, amely istennőket vagy anyaistent imádott. Isten üdvözítő tervének nagyszerűség bontakozik ki előttünk ebben az ünnepben.
Az egyház Szűz Máriára mindig példaként tekintett. Jézus Krisztus édesanyja az egyház felfogása szerint példa az istenszülőségben is. Az egyház utánozni kívánja lelki értelemben a Szűzanyát. Az Isten akaratára hittel kimondott igen által Krisztus a mi életünkben is megszülethet.
A Máté evangéliumban olvashatjuk, amit ezzel kapcsolatban Jézus tanított:
aki Isten igéjét hallgatja és életre váltja, az nekem testvérem, nővérem és anyám (Mt 12,50).
A Magyar Katolikus Lexikon az istenanyasággal kapcsolatban kifejti: ez a Boldogságos Szűz Mária méltósága, amely azt jelzi, hogy a tőle született Jézus énje szerint az örök Fiú, vagyis isteni személy. Ezért Máriát Isten anyjának lehet nevezni akkor is, ha a Fiú tőle csak az emberi természetet vette magára. Azt is meg kell látni, hogy Máriában az anyaság nem egyszerűen biológiai folyamat volt, hanem valóságos személyes, anya-gyermek viszony.
A katolikus, görögkeleti, anglikán hagyományban Mária az Isten anyja (latinul: Mater Dei, görögül: Theotokosz), mely dogmát az efezusi zsinat 431-ben hirdette ki. A protestáns irányzatok elutasítják ezt a fajta megjelölést.
hirdetés(A fotó Feszty Masa, Jókai Mór unokája festményét ábrázolja.)
