Evéssel a szerencséért – újévi babonás ételek

Az év utolsó napján és az újév első napján fogyasztott ételek az egész évi szerencsénket meghatározhatják.

A régi magyar hagyományok szerint az év utolsó és az újév első napján különösen fontos, milyen ételeket fogyasztunk. Ha nem a megfelelő fogások kerülnek az asztalra, akkor nemcsak a szerencse és a bőség kerülhet el minket messziről, de még az egészségünk is veszélybe kerülhet  az újesztendőben.

Baromfit és halat az év utolsó napján bőségesen ehetünk. Ugyanis a hagyomány szerint a hal elúszik, a nyúl elszalad, a szárnyas pedig elrepül az óév gondjával, bajával és szerencsétlenségével. De az év első napján kerüljük el őket messziről!

A baromfik szétkaparják a szerencsénket, amely így egész évben elkerül minket, a pulyka ráadásul még haragot is gerjeszt, ezzel bosszúságot és veszekedést hozva az egész családra. A hal a babona szerint elúszik a szerencsénkkel, és a nyálkás, nehezen megfogható test azt jelképezi, hogy hiába próbáljuk elcsípni azt, a szerencse minduntalan ki fog csúszni a kezeink közül.

A hagyományok szerint a szemes termések, mint a bab, de főként a lencse a gazdagságot, és a szerencsét jelképezik, ezért nehogy kihagyjuk az újévi menüből a lencsefőzeléket sem. De ha biztosra akarunk menni az újévi anyagi jólétben, a malachús sem maradhat le az étlapról, mert a babona szerint a malac az orrával előre túrja a szerencsét.

Nemcsak arra érdemes odafigyelnünk, mi kerül az asztalra, hanem arra is, mit teszünk ezen a két napon. A hagyomány szerint kerülendő minden olyan házimunka, amivel elűzhetjük a háztól a szerencsénket. Ilyen a mosás, teregetés, sepregetés – nehogy kiseperjük a szerencsénket az ajtón, – vasalás ­– amivel meg kilapítjuk azt, – és a varrás is egész évre keresztbe tehet nekünk, mert a babona szerint ha „bevarrjuk a tyúk fenekét, elapad a gazdaság”.