Vasárnap.hu: December elején Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is találtak két ASP-vel fertőzött vaddisznót. Ez a megjelenés mit árul el a vírus mozgásáról, gyorsaságáról?
Bognár Lajos: A két új, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei pozitív esetet Tiszavasvári külterületén észleltük. Ez a megye azon fertőzött területén található, amit a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tarcal településnél igazolt esetek miatt vontak korlátozás alá. A szabolcsi esetek kiemelt jelentőségűek, hisz ezen a területen korábban még nem állapítottuk meg az ASP jelenlétét, és a vírus déli irányba való elmozdulását valószínűsítheti. Amennyiben a térségben tovább romlik a járványügyi helyzet, vagyis újabb pozitív eseteket találtunk, akkor a fertőzött területet bővíteni kell.

Vasárnap.hu: Eddig hány fertőzött vaddisznót találtak már az országban, és ezek hol jelentek meg?
Bognár Lajos: Április 21-e, azaz az első Heves megyei megállapítás óta az ország négy megyéjében (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg) összesen 147 vaddisznó mintából mutatták ki az ASP kórokozóját a laboratóriumi vizsgálatok. Nógrád megyében 7, Heves megyében 108, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 11, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 21 vaddisznó minta adott pozitív intézeti eredményt.

Vaddisznóból vett mintákat készít elő virológiai vizsgálatra egy laboráns a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-Egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságán. MTI Fotó: Mónus Márton

Vasárnap.hu: Lát esélyt arra, hogy a Duna megállítja a vírus terjedését, és így az nem jut el a nyugati megyékbe?
Bognár Lajos: A járvány kitörése óta meghozott intézkedések mind azt a célt szolgálják, hogy a vírus terjedését megakadályozzuk, vagy a lehető legnagyobb mértékben lassítsuk. Sajnos a Mátra hegyvonulata nem állította meg a terjedést, viszont az M3-as autópálya, az azon átvezető vadátjárók lezárása megfelelő természetes akadályát képezték a vírusnak. Ugyanígy a Nógrád megyében megújuló négysávos, vadkerítéssel ellátott 21-es főút is megfelelő védelmi vonalnak bizonyulhat. Bízunk benne, hogy a Duna is ilyen akadályt jelent majd a betegség természetes úton való terjedésének. Sajnos, ha ismét előfordul majd az ideihez hasonló alacsony vízállás, akkor az ennek a védelmi vonalnak a gyengülését eredményezheti.

Vasárnap.hu: Sokan attól tartanak, ha maguk a vaddisznók nem is hurcolják át a Dunán a kórt, például az ország számos pontján munkát vállaló kutyás hajtókon keresztül kerül át. Ön mit gondol erről?
Bognár Lajos: Az ASP vírusa a környezeti hatásokkal szemben nagyon ellenálló, fertőző anyaggal, ragályfogó tárgyakkal, vírussal szennyezett környezettel – fertőzött takarmány, különböző eszközök, járművek, ruhák – való érintkezés is kiemelt jelentőségű a terjedésében. A fertőzött állat vére nagy mennyiségben tartalmazza a vírust, így annak vérével, testváladékaival való szennyeződés komoly veszélyforrás. Ezzel nem csak a kutyás hajtók, de a fertőzött területen megforduló vendégvadászok is nagy távolságra elhurcolhatják a vírust. Éppen ezért többek között a vadászoktatások során és a Nébih honlapján is folyamatosan felhívjuk a figyelmet a lehető legnagyobb biológiai biztonság elérésére, a gépjárművek, ruházat folyamatos és megfelelő tisztítására, fertőtlenítésére.

hirdetés

Vasárnap.hu: Ha a Duna megállítja a vírust, merre terjed tovább?
Bognár Lajos: Az eddigi nemzetközi tapasztalatok alapján a vírus természetes úton való terjedési sebessége a vaddisznóállományban 20-50 km évente. A Tiszavasvári külterületén talált két pozitív eset kivételével jelenleg hazánkban egy északi-északnyugati terjedés figyelhető meg. Az esetek számának hirtelen megemelkedését november eleje óta tapasztaltuk, ami többek között a vaddisznók természetes őszi vándorlásával is összefüggésbe hozható. Az elrendelt állománygyérítés sikeres végrehajtása esetén remélhetőleg ez a terjedési irány nem változik meg, lassul, és nem veszélyezteti a mentes nyugati, déli országrészeket. Természetesen továbbra is nagyon fontos, hogy felelőtlen emberi magatartással, fertőzött állatokból származó, nem hőkezelt termékekkel, ételmaradékkal, ragályfogó tárgyakkal se hurcoljuk az ország egyik pontjából a másikba az afrikai sertéspestis vírusát, mert így igen gyorsan nagy távolságra, eddig mentes területre is eljuthat a betegség.

Vasárnap.hu: Fel lehet mérni, hogy milyen károkat okozott eddig a hazai gazdaságban az ASP?
Bognár Lajos: Az afrikai sertéspestissel kapcsolatban az állami kártalanítási alapból eddig 1 milliárd 400 millió forintot fizettek ki. Gyakorlatilag ez az eddigi közvetlen kár – vaddisznók keresése, mintavétele, ártalmatlanítás, diagnosztikai kilövéssel történő állománygyérítés, stb. A közvetett gazdasági kárt, mely a kereskedelmi korlátozásokból adódik, egyelőre nem lehet forintosítani.

Vasárnap.hu: Hogyan óvhatják meg a háztáji sertést tartó kisgazdák állataikat?
Bognár Lajos: A „Jó Sertéstartási Gyakorlat” formájában közzétettük azokat a minimális járványvédelmi követelményeket, amelyeket a fertőzött területen sertést tartóknak kötelezően be kell tartaniuk. Az útmutatót ajánlásként elküldtük a magas kockázatú területen házi sertést tartóknak, illetve a Nébih honlapján is elérhető. Az ebben foglaltak szigorú és következetes betartása minimálisra csökkenti a vírus behurcolásának lehetőségét. Ezek között említhetjük az ellenőrzött, hivatalos helyről és megfelelő igazolásokkal rendelkező sertések vásárlását, a kerítés épségének, ezzel együtt a telep zártságának biztosítását, vagy az idegenek, vadászok teleptől való távoltartását. Szintén fontos a kéz-, a láb- és a járműfertőtlenítés elvégzése, a takarmányok igazolt és dokumentált beszerzése, valamint az ezekre előírt várakozási idők betartása. Az állati eredetű élelmiszerhulladék (azaz a moslék), a zöldtakarmány etetésének tilalmát is szigorúan be kell tartani, illetve fontos, hogy a beteg állatok kezelésére egyszer használatos eszközöket alkalmazzanak. Mindezen intézkedések kellő biztonságot adnak a házisertés-állomány afrikai sertéspestis betegségtől való megóvásához.

Mizsei Bernadett