Nem vevők a választók a radikalizmusra
A Jobbik népszerűsége tovább csökkent, az április 8-i eredmény után, nyolc hónap alatt, 6 százalékpontot csökkent a párt a biztos szavazók körében, jelenleg 14 százalék adná rá a voksát. Az MSZP és a Párbeszéd tábora 11 százalékos, hozzávetőlegesen akkora, mint tavasszal.
A DK 7 százalékon áll, az LMP és Momentum támogatottsága 4-4 százalékos. A DK és a Momentum minimálisan erősödött a választások óta, az LMP azonban már nem éri el nemhogy a választási eredményét jelentő 7 százalékot, hanem még a bejutási küszöböt jelentő 5 százalékot sem.
Az év végére egy szintre került a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) és a Mi Hazánk a biztos szavazók körében, mindkét párt 3 százalékon áll. Ez egyben azt is jelenti, hogy eredményes kampánnyal gyakorlatilag mind a négy, jelenleg az 5 százalékos küszöb alatt álló pártnak (LMP, Momentum, MKKP és Mi Hazánk) megvan az esélye arra, hogy májusban európai parlamenti mandátumhoz jusson – jegyezte meg a Nézőpont. 
A Nézőpont az elemzésben külön kitért arra is, hogy az áprilisi választáshoz viszonyítva csökkent azoknak a pártoknak a népszerűsége, amelyek részt vesznek az év végi, „helyenként erőszakba torkolló” túlóratörvény-ellenes tiltakozásokban. Az intézet szerint ez azt bizonyítja: „a radikalizmusra nem vevők a választók”. Az intézet utalt korábbi közvélemény-kutatására is, amely szerint a magyarok kétharmada elutasítja az ellenzék parlamenti „botránypolitizálását”. Ezt mutatja a Nézőpont Intézet korábbi közvélemény-kutatása is, miszerint a magyarok kétharmada elutasítja az ellenzék parlamenti botránypolitizálását. Az utcai politizálást hirdető pártok népszerűsége összességében a választások óta 7 százalékpontot csökkent, azzal, hogy a radikalizmus felé fordulnak, csak a társadalom egy szűk rétegének támogatottságát tudják megszerezni.
A Nézőpont Intézet a közvélemény-kutatását november 26. és december 15. között kétezer ember személyes megkérdezésével készítette. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint.
Forrás: Nézőpont Intézet, Fotó:MTI/Mohai Balázs
