Tény, hogy karácsony előtt hetekkel még nem lehet biztosan megállapítani, hogy milyen lesz az időjárás az ünnepen. Így, karácsony előtt néhány nappal azonban már viszonylagos bizonyossággal kijelenthető, hogy idén nem lesz havazás az év legszebb ünnepén – ám a meteorológiai adatbázisban tárolt hazai megfigyelések adatai alapján érdemes áttekinteni, hogy milyen időjárás volt az elmúlt években ezidőtájt.

Sokan gondoljuk azt, hogy az ifjabb generációk már nem élhetnek meg olyan hideg teleket és havas karácsonyokat, mint az idősebbek. Az tény, hogy a téli hónapok 1901-ig visszanyúló hosszú idősora alapján a téli átlaghőmérséklet országos átlaga emelkedik, ám árnyaltabbá válik a kép, ha a hőmérsékletváltozás irányát és mértékét minden téli hónapban megvizsgáljuk: 1901 és 2017 között 58 állomás adatai alapján sem decemberben, sem januárban nem volt egyirányú hőmérsékletváltozás 90 százalékos megbízhatósági szinten,

tehát az évszak melegedése kizárólag a februárban megfigyelt változásoknak köszönhető.

Bíróné Kircsi Andrea meteorológus elemzése szerint az évszakos középhőmérséklet évről évre nagyon változékony. Szinte minden évtizedben volt igen enyhe és fogcsikorgató hideg tél is.

hirdetés

A leghidegebb téli időszak 1901 óta 1939/1940-ben volt, míg a legmelegebbet 2006/2007-ben figyeltük meg.

Az egymást követő évek decemberei olykor igen szélsőségesek. Megfigyeléseink szerint – írja a meteorológus – 1901 óta a leghidegebb december 1933-ban volt (-5,8°C fokos havi középhőmérséklettel), míg a legenyhébb (+4,4°C) a következő évben, 1934 decemberében fordult elő. Az várakozásainkkal ellentétben a legmagasabb átlaghőmérsékletű decemberek a múlt században fordultak elő (1915, 1916, 1934, 1960, 1985). Noha az ezredforduló óta több december volt az átlagosnál melegebb, nem voltak olyan enyhék, mint a korábban feljegyzettek. Ha hideg szélsőségeket nézzük, akkor igazán hideg decembert legutóbb 2001-ben tapasztalhattunk (-4,7°C).

Az 1981–2010 időszak átlagában a napi középhőmérséklet országos átlaga decemberben fokozatosan csökken és csak a második dekád végén éri el a fagypontot, így

karácsonyra vagy az év végére jellemző az olyan hideg idő, amikor a lehullott hó megmarad.

Feltéve hogy hull csapadék, hazánk éghajlatának jellegzetessége ugyanis, hogy a téli hónapokban esik a legkevesebbszer.

Az éghajlati visszatekintésben 1951-2017 között öt városban – Budapest-Pestszentlőrinc, Debrecen repülőtér, Szeged külterület, Pécs-Pogány, Szombathely – és Kékestető állomáson vizsgálták meg szenteste, illetve a karácsony két napján, hogy volt-e havazás, illetve ha volt hótakaró, akkor mekkora volt az észlelt legnagyobb hóvastagság.

Eszerint a legnagyobb hóvastagságot 1981 karácsonyán észlelték, akkor a Kékesen 70 cm-t mértek.

A többi öt városban a ’60-as és a ’90-es évtizedben volt a legtöbbször fehér a karácsony.

A legtöbb városban 1963-ban volt a legnagyobb hótakaró. Pécsett ekkor fél métert is meghaladó hótakaróba burkolózott a város. Ugyanakkor Budapesten 1969-ben és 1970-ben volt utoljára karácsonykor legalább 20 cm vastag hóréteg. Sajnos 2010 után a legtöbb évben a karácsony jellemzően hó nélkül telt.

Az 1951 és a 2017 között eltelt időszakban átlagosan 3-6 évente havazott a fent elsorolt városokban december 24-26 között, mindhárom napon. Kékestetőn havazott a legtöbbször, de 2001 óta csupán öt karácsony alkalmával esett hó az ország legmagasabb pontján. Ha pontosan ezeken a napokon nem esett a hó, Kékestetőn akkor is szinte minden évben fehér volt a karácsony az ezredforduló első évtizedéig. 2010 után azonban mindössze háromszor (2011, 2012, 2017) fordult elő, hogy a karácsonyi ünnepek alatt havas táj fogadhatta az ide látogatókat.

(Országos Meteorológiai Szolgálat – Fotó: MTI/Mohai Balázs)