Van helye az unikornisnak a karácsonyfán!
Azonban, ahogyan mondani szokás, a divat ismétli önmagát. Az egyszarvú esetében sem egy újonnan kitalált stíluselemről beszélhetünk, ugyanis az unikornisábrázolás egészen az Ószövetségig nyúlik vissza. A Budapesti Metropolitan Egyetem képi ábrázolás szak volt hallgatóját kérdeztük az egyszarvúak bibliai megjelenéseiről.
Trónra lépését követően I. Jakab angol király 1604-ben parancsot adott egy új, Bibliafordítás elkészítésére. Ebben a fordításban nyolc helyen is szerepel az egyszarvú. A mai Biblia fordítások viszont már csak egy helyen említik az egyszarvút:
„De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét, elárasztatom csillogó olajjal.” Zsolt. 92.11
Az egyszarvú mégis gyakran feltűnik ószövetségi jelenetek középkori illusztrációin. Az édenkert faunájának gazdagságát hivatott szemléltetni. Idősebb Lucas Cranach Édenkert című képén a lófélékkel egy csoportban, jobb oldalt tűnik fel. Boschnál a Gyönyörök kertje triptichon bal szárnyán, a paradicsomi tó partján látjuk, amint szarvával megtisztítja annak vizét. A tó túlpartján apró sötét csúszó-mászók távoznak a vízből.
Egy 1400-as években készült német Biblia illusztrációján Ádám elnevezi az állatokat. Éppen az egyszarvú következik, és miközben Éva imádkozva áll mögötte, Ádám a szarvát fogja.
Noé bárkája ábrázolásain is feltűnik, V. Károly francia király hóráskönyvében két kis tömzsi rózsaszín unikornis üget be a bárkába.
A boltokban végtelen számú, formájú és küllemű unikornisos karácsonyi díszt találhatunk. A hagyományok kedvelőinek elsőre giccsesnek és oda nem illőnek tűnhet a szokatlan dekoráció, azonban a keresztény szimbolika az állatot Krisztushoz hasonlítja: Mária szűz ölében öltött testet, és később átadta magát üldözőinek. A történet ábrázolásai tehát Jézus megtestesülésére utalnak.
Erfurt templomaiban több olyan angyali üdvözletet találunk, amin Gábriel arkangyal négy kutyával egy unikornist üldöz, amely éppen a Szűz felé szökken. Gábriel rendszerint szarukürtöt fújva, egy fából készült kis sövénnyel elkerített kertre nyíló ajtó előtt áll meg, míg az unikornis és Mária a kertben pihennek. A képek elemei állandóak, minden ábrázoláson ugyanazok a szimbolikus tárgyak láthatóak a kertben. Feltehetőleg egy alkotó keze alól kerültek ki a 15.-16. sz. fordulóján az egyszarvút ábrázoló oltárképek, akit „az erfurti egyszarvú oltárok mestere” néven ismer a művészettörténet.
Az egyszarvú vadászat legendáját meséli el az a feltehetőleg Brüsszelben szőtt hét részes faliszőnyeg-sorozat is, amit Bretagne-i Anna és XII. Lajos francia király esküvőjére rendeltek 1499-ben.
A gobelineken nyomon követhetjük a vadászok útját az erdőbe, majd egy sérült szőnyegen látjuk az egyszarvú és a hölgy találkozását. Itt a szűz balra kinéz a kép szélére, és int a bozótban rejtőző vadásznak. A vadászok követik az unikornist, egy pataknál találnak rá, ahol szarvának varázserejével éppen megtisztítja annak vizét. A következő képen megtámadják, az unikornis menekül, de végül harcba száll a vadászkutyák ellen.
Az unikornist elejtik, és üldözői a városkapuhoz viszik, ahol a király és királyné csodálkozva szemléli halálát. Az utolsó gobelin mégis élve tárja elénk az unikornist, gazdagon szőtt millefleurs háttér előtt, kis körbekerített kertben egy gránátalmafa törzséhez kikötve. Sebei begyógyultak, ő pedig feltámadt. 
A faliszőnyegen különböző betűpárok vannak elrejtve, amik James J. Rorimer 1942-es megfejtése szerint szavak első és utolsó betűi. AE= Anne; CHS=Charles; DS=Deus; DMS= Dominus; JS=Jesus. Ezek a rövidítések is megerősítik azt az elképzelést, hogy az egyszarvú vallási jelképként szerepel a faliszőnyegeken: Jézus szenvedéseire, halálára, és feltámadására utalhat.
Így tehát, ha eddig vágytunk unikornisos karácsonyi díszekre, dekorációs termékekre, de nem mertük beszennyezni velük a karácsonyt és az adventi időszakot, ebbéli félelmünk alaptalannak bizonyult, csöppet sem leszünk keresztényietlenek, ha beruházunk néhányra.
