Újabb fejezethez ért a jemeni polgárháború lezárása
Gálib Mutlak a síita húszi lázadók delegációjának tagja nyilatkozatában kifejtette, hogy mindkét oldal több mint hétezer nevet tartalmazó listát adott át a másiknak.
A jemeni kormány külügyminisztere, Hálid al-Jamáni Twitter-bejegyzésében azt írta, az általuk átadott lista több mint 8,5 ezer fogoly nevét tartalmazza, köztük aktivistákét és újságírókét is.
A húszi felkelők al-Maszíra nevű televíziójának értesülései szerint a feleknek két hetük van a listák jóváhagyására, s a fogolycserét további 45 napon belül hajtanák végre, az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt felügyelete alatt.A húszik bejelentették azt is, hogy a tárgyaló felek vegyesbizottságot hoznak létre az eltűnt személyek felkutatására.
A béketárgyalások fő témája kedden változatlanul a Vörös-tenger partján fekvő, jelenleg húszi kézen lévő Hodeida kikötőjének státusza volt. A lázadók beleegyeztek abba, hogy a város semleges zóna legyen, a kormánydelegáció azonban továbbra is ragaszkodik a teljes felügyelethez.
Hodeida kikötője létfontosságú a segélyszállítmányok eljuttatásához, ezen a kikötőn keresztül jut be az élelmiszerszállítmányok mintegy 70 százaléka Jemenbe.
Az előreláthatóan csütörtökig tartó béketárgyalásokon még több vitás pont van, egyebek mellett szanaai repülőtér újranyitása és a központi bank megerősítése is.
Eközben egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormányerők oldalán beavatkozó, Szaúd-Arábia vezette arab koalíció tagjaira. Több nyugati ország ugyanis, amely eddig fegyvert és lőszert szállított nekik, a koalíció légi csapásainak leállítását sürgeti, mert e támadások során több ezer civil lakos, köztük sok gyermek vesztette életét.
Az ügy előzménye hogy, a szunnita többségű Jemenben 2014 augusztusa óta polgárháború dúl az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, a jemeni elnökhöz hű erők között. A kormányerőket támogató arab koalíció 2015-ben avatkozott be a konfliktusba, miután a húszi lázadók száműzetésbe kényszerítették az elnököt, majd elfoglalták az ország északi felének nagy részét, benne a fővárossal, Szanaával. Az ENSZ álláspontja szerint ez a konfliktus a világ legsúlyosabb humanitárius válságához vezetett az országban.
(MTI)
