Angela Merkelt 2000. április 10-én választották meg először a CDU elnökének, így a pártját 18, országát pedig 15 éve vezető kancellár lemondása, leváltása bizonyosan egy korszak végét jelenti. 

Ma Németország, igazából következő kancellárját is megválasztja.

Persze rengeteg forgatókönyv napvilágot látott, amikben az a közös, hogy Merkel még a ciklusának a végéig se maradhat, de az is lehet, hogy nem is akar. Különösen, hogy ha a három versengő utód-jelölt közül az ő favoritja, Annegret Kramp-Karrenbauer nyer. Egyelőre neki tulajdonítják a legtöbb esélyt, de Friedrich Merz is szóba jöhet még. Mindketten 40% körül állnak – Kramp-Karrenbauer kicsit fölötte, Merz kicsit alatta.

A német ellenzék és Európa is kivár.

hirdetés

 Az említett forgatókönyvekben az is közös, hogy Merkel a 2019 tavaszi EP választásokig valószínűleg hivatalban marad. Ennek az az oka, hogy túl kevés az idő. Alig félév alatt nem lehet megváltoztatni az eddig képviselt főbb politikákat. Pedig az Európa jövőjéről szóló EP választás éppen erről fog szólni.

Merkel a migráció terén hátramenetbe is kapcsolathatott volna, ehelyett inkább kiszállt.

Mivel Merkel fő szövetségese Emmanuel Macron francia elnök épp a polgárháborúból igyekszik Franciaországot visszakormányozni, így a mai választásnak az is a tétje, hogy a kancellár által képviselt migrációs politika egyáltalán folytatódik e. Hiszen bárki is nyer, könnyedén rákenhetik Merkelre az összes hibát, amit a választók Merkelnek tulajdonítanak – annak érdekében, hogy az utód tiszta lappal indulhasson. Ez pedig kihathat az EP kampányra is és a választások eredményére.

Summa Summarum: ma figyelni kell.

(Forrás: mandiner.hu)