Mortalitási mutatóink javításához fel kell ismernünk számos gazdaságtörténeti esemény mélyszerkezetében megbújó problémákat, amelyek a mai napig kihatással vannak demográfiai helyzetünkre, sőt, személyes életminőségünkre is.
1980 óta sokat romlottak a magyar társadalom, azon belül pedig elsősorban a férfiak mortalitási mutatói, mutat rá a Demográfiai Portré eredményein töprengve Bogár László. A közgazdász által a Magyar Hírlapban megjelentett írás határozottan rámutat; nagyon sok halálok valójában elkerülhető lenne, vagyis sokan olyan betegségekbe halnak bele, amelyek megelőzhetőek és/vagy kezelhetőek lennének.
Nemzetközi összefüggéseket is bemutatva a szerző ismerteti, hogy mi, magyarok, anyagi gazdagságunk adott szintjéhez képest rosszabb egészséggel, alacsonyabb születéskor várható élettartammal és magasabb halálozási arányszámokkal rendelkezünk. Azonban jelzi; „ezek a nemzetközi összehasonlító elemzések arra is rámutatnak, hogy egy nemzet egészségét az egészségügyi intézményrendszer csak kisebb részben határozza meg”.
„1968-tól olyan, látszólag kedvező folyamatok kezdődtek el, amelyekről csak jóval később derült ki, hogy pusztító idők eljövetelét jelezték” – tekint vissza a szerző, rámutatva, hogy a gazdasági növekedés sokszor nagyszerű számai mögött nem egyszer óriási társadalmi kiadások álltak, amelyek azonban a jelenségek árnyékában maradtak.
hirdetésBogár László kifejti, hogy az életmód, sőt, még inkább a létmód megváltoztatása szükséges a romló hazai tendenciák megfordítása érdekében.
Írása itt olvasható.
A kép forrása az mno.hu.
