Ha a kormányzat úgy dönt, akkor hét év múlva 3,3 százalékra csökkenhet az államadósság devizarészaránya. Lényegét tekintve csak két kötvénysorozat képviseli majd a devizaadósságot Magyarországon, mondta el Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója.
2015 óta nem volt nettó devizakötvény-kibocsátás.
Ha nem számítjuk a kínai és a japán kivételeket…, de a lényegen ez se változtat: a forintarány emelése a jövőben is folytatódhat.
Ami lassan nemzetstratégia céllá növi ki magát.
Az elmúlt években a magyar devizaadósság hangsúlyosan épül le, Magyarország 2015 óta nettó értelemben nem, csak devizakötvény-visszavásárlással egybekötve bocsátott ki eurókötvényeket a piacon. A devizalejáratokat Magyarország teljes mértékben forintban törleszti, tette hozzá Barcza György. Kiemelve, hogy évente 2-3 milliárd euró devizaadósság jár le.
A jelenlegi, immár 20 százalék alatti szintről 2025-re eljuthatunk oda, hogy az államadósság 3,3 százaléka, a várható GDP 1,6 százaléka marad deviza. Így már csak két kibocsátás, a 2027-es és a 2041-es lejáratú kötvények maradnak a portfólióban pár devizahitel mellett.
hirdetésMúlt héten a Moody’s Investors Service változatlan stabil kilátással megerősítette Magyarország „Baa3″ szintű, befektetési ajánlású államadós-besorolását. Akkor több szakértő azt mondta, indokolatlan, hogy a Moody’s nem minősítette fel Magyarország adósbesorolását. A Századvég közgazdásza, Regős Zoltán viszont a magyar államadósságnak tulajdonította a változatlan minősítést, szerinte a régió többi államához képest is magas az államadósság mértéke, ami GDP-arányosan meghaladja a 70 százalékot.
(MTI, Világgazdaság)
