Varga Mihály szerint idén 4,3-4,5 százalékkal nő a magyar bruttó hazai össztermék (GDP), jövőre a várakozások szerint pedig 4 százalék feletti mértékben bővül a gazdaság Magyarországon.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy a kormány továbbra is fontos feladatnak tartja a vállalkozások támogatását. Éppen ezért folytatódik a vállalkozások közterheinek csökkentése a 2016 végén kötött hatéves megállapodás alapján. A magyarországi kis- és középvállalkozások közterheinek szintje ennek köszönhetően 2022 végére a visegrádi országok átlaga alá csökken.
A 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás eredményeként idén januártól tovább nőtt a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, 8, illetve 12 százalékkal. Varga Mihály ismertette, hogy a hatéves megállapodást érintő, korábbi kritikus megjegyzések ellenére a bérek növekedése nem idézte elő a vállalkozások tömeges csődjét. A munkanélküliségi ráta tovább csökkent, 3,8 százalékos szintre, és jelenleg 80 ezer betöltetlen állás van Magyarországon.
A pénzügyminiszter rámutatott, hogy az emelkedő reálbéreknek köszönhetően a statisztikai hivatal adatai szerint egyre több fiatal jön haza külföldről, és vállal ismét munkát Magyarországon. A kormány által az elmúlt években folytatott adófilozófia sikere pedig bebizonyosodott, hiszen a kormány a jövedelmet terhelő adókat csökkentette, és a fogyasztást terhelő adók felé terelte a magyar adórendszert.
A következő időszakban az adózás terén, főleg a vállalkozások terheinek újabb könnyítése érdekében további egyszerűsítésekre és mérséklésekre készül a kormány.
hirdetésVarga Mihály emlékeztetett, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) adózási terheinek csökkentésére vezette be a kabinet a kisvállalati adót (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata). A kata értékhatára 12 millió forint, és a hatálya alá már mintegy 300 ezren tartoznak, a kivát pedig 29 ezer adózó választotta. A pénzügyminiszter beszélt arról is, hogy az adózási rendszer változásainak köszönhetően a vállalkozások által fizetett társasági adó egységesen 9 százalékra mérséklődött az elmúlt években, ami az Európai Unióban a legalacsonyabb kulcs.
A hatnapos munkahét betiltásával kapcsolatban azt mondta, hogy a kormány nem tudja támogatni a javaslatot, mert az akár 70 milliárd forinttal csökkentené az éves GDP-t.
A lakástakarék-pénztárakkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a lakástakarékok állami támogatása indokolatlanul magas volt Magyarországon, 30 százalékos mértéket ért el. Ugyanez a hozzájárulás Németországban 4 százalék, Ausztriában pedig 1,5 százalék. Elgondolkodtató szerinte, hogy mintegy 500 ezer olyan lakástakarék szerződés van, amelyet egy családon belül több családtag kötött meg. A lakástakarék-pénztárak állami támogatásának megszüntetése valójában későn történt, ezt bizonyítja az utolsó napokban kötött 140 ezer szerződés.
(MTI)
