A mindennapi ivás akkor is veszélyforrásnak tekinthető, ha valaki mértékkel teszi – nyilatkozta a Pesti Srácoknak Horváth Gábor addiktológiai szakember. A Reménység Rehabilitációs Ház szakmai vezetője felhívta a figyelmet, hogy az eltérő biológiai felépítés miatt a nők veszélyeztetettebbek, mivel a szervezetükben fele annyi mennyiség, harmadannyi idő alatt, ugyanazt a függőséget tudja kialakítani, mint a férfiaknál. Rámutatott arra is: számos társadalmi csoport veszélyeztetett, ez alól pedig nem jelentenek kivételt a multinacionális cégek felső- és középvezetői sem. Az interjúban említette továbbá azokat, akik gyermekkori, családi problémákat éltek át (például elhanyagolást, verbális-, fizikális-, vagy szexuális erőszakot), illetve a fizikai munkát végzőket is. A szakember kifejtette: a nyugdíjba vonulás időszaka is veszélyes, a változásokat sokan alkohollal próbálják „kezelni”.

Horváth Gábor tapasztalataira támaszkodva arról is beszélt, a függőségbe került emberek általában csak akkor kérnek segítséget, amikor úgy érzik, elfogytak az eszközeik és okoz annyi fájdalmat a függőségük, hogy segítséget kérjenek, ez az életállapot azonban mindenkinél más ponton érkezik el. Hozzátette: „józanodó alkoholisták szokták mondani, hogy a temető tele van büszke alkoholistákkal, akik nem kértek segítséget”. 

Kitért arra is: „megfigyelhető, hogy minél több diplomája, végzettsége, presztízse van valakinek, annál nehezebben kér segítséget, hiszen sokáig tarja magát bennük az >>én vagyok valaki, mert magas szintű dolgokat értem el a társadalomban<<. Pedig itt nem is ez a kérdés. A hasonló hozzáállású, jórészt értelmiségi alkoholbetegnek néha nehezebb is segíteni, mert nehezen fogadja el, hogy az élete egy területén, az alkohollal és az érzelmi zavaraival szemben tehetetlen.”

hirdetés

Az addiktológiai konzultáns hangsúlyozta: nem maga a probléma, jóllehet az is problémává válik, ha kialakul a függőség. 

A teljes beszélgetés ide kattintva olvasható.