Felsőbbrendűség, vallás, abortusz – hogyan gondolkodik Európa?
A maszol.ro tett közzé egy közvélemény-kutatást, amely érdekes információkat tartalmaz az európai társadalmak gondolkodásmódjára vonatkozóan.
A felmérés eredményei szerint a romániai válaszadók 66 százaléka teljesen vagy nagy mértékben egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy
„Nemzetünk nem tökéletes, de kulturálisan felsőrendűbb más nemzeteknél”.
A románok körében volt a legmagasabb az így vélekededők aránya a görögök (89 százalék) és a bolgárok (69 százalék) után.
A magyarok a toplista utolsó harmadában vannak 46 százalékkal.
A közvélemény-kutatás szerint a nyugat-európaiakhoz képest a kelet- és közép-európai népek körében jellemzőbb a muszlim- és zsidóellenesség és sokkal inkább elutasítják a melegházasságot. A románok csupán 29 százaléka fogadna be családjába muszlimot és 39 százaléka zsidót, míg a magyarok 21, a hollandok 88 százaléka nyitott a muszlim családtagra. A zsidókkal kapcsolatban a magyarok viszont sokkal elfogadóbbak: 57 százalékuk elfogadná, ha zsidó ember lenne a családtagja.
A romániaiak háromnegyede (74 százaléka) utasítja el a melegházasságot, és ezen a téren az Európai Unióban csak a lettek (77) és a bolgárok (79) konzervatívabbak náluk. A magyaroknál ez 64 százalék, az egyébként erősen katolikus lengyeleknél 59 százalék az elutasítók aránya. Általánosságban megállapítható, hogy a melegházasság kérdése nagyon megosztja a földrész keleti és nyugati részén élőket: a nyugat-európaiak elfogadóbbak,
a legtöbb országban legális két férfi és két nő frigye.
Európa megosztottsága megmutatkozik az abortusz kérdésének megítélésében is. Ám míg a magyarok abortusszal kapcsolatos véleménye inkább a nyugat-európai országokéhoz közelít, 70 százalékuk mondja azt, hogy a művi vetélésnek legálisnak kell lennie, a románoknak csak az 58 százaléka állítja ezt.
Nagy az eltérés Kelet- és Nyugat-Európa között a nemzeti identitással kapcsolatos válaszokban is. A románok 74 százaléka gondolja úgy, hogy
a vallás a nemzeti identitásuk része,
50 százalékuk szerint a vallás „nagyon fontos” tényezője az életüknek.
A magyarok viszont ezen a téren a nyugat-európaiaikhoz állnak közelebb, a felmérés szerint:
csak 14 százalékuk tartja fontosnak a vallást.
A Pew Research kutatóintézet 2015 és 2017 között telefonos és személyes kérdőívekkel vizsgálta a nyugat- és kelet-közép európaiak véleményét különböző vallási, kisebbségi és szociális kérdésekben. Közép- és kelet-Európában 2015 júniusa és 2016 júliusa között 16 nyelvre lefordított kérdőíves felméréseket végeztek, minden országban körülbelül 1400 fős reprezentatív mintán. 2017 áprilisa és augusztusa között Nyugat-Európában 12 nyelven folytatták a kérdőíves felmérést, országonként 1500 fős reprezentatív mintákon.
(maszol.ro)
