Egy nappal korábban Szergej Krikaljov, a Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat emberes űrrepülési programjaiért felelős ügyvezető igazgatója szerdán Moszkvában már elmondta, hogy az első és a második fokozat szétválását jelző egyik szenzor meghibásodása okozta a bajt, de azt nem közölte, hogy maga a szerkezet miért nem lépett működésbe.

Szkorobogatov közölte, hogy a kontaktusszenzor konzoljának deformálódása – 6 fokos elgörbülése  – miatt nem nyílt ki a D blokk oxidáló tartályának elvezető szelepének teteje. Ennek következtében a szétváláskor az egyik oldalelem nem távolodott el eléggé a rakétától, és a második fokozat üzemanyag-tartályhoz ütközött.

A vizsgálóbizottság vezetője szerint a szenzor bizonyítottan kizárólag az adott hordozórakéta-“csomag” bajkonuri összeszerelésekor sérülhetett meg, a gyártás során való meghibásodás kizárható. A konkrét felelősség megállapítása nem tartozott a bizottság feladatai közé.

hirdetés

Mint mondta: hasonló hiba potenciálisan még két Szojuz FG hordozórakétával fordulhatna elő. Az egyik jelenleg a Francia Guyanában található kouroui űrközpontban van, a másikkal pedig november 16-án egy Progressz teherűrhajót terveznek a Nemzetközi Űrállomásra felbocsátani. A vizsgálóbizottság ajánlásokat dolgozott ki az ellenőrzés elvégzésére, amelyek magukba foglalják a “csomag” szétszerelését, a tüzetes kontrollt, valamint a fotó- és videodokumentáció elkészítését. A testület javaslatokat terjesztett elő a hasonló problémák jövőbeni kiküszöbölésére. 

Október 11-én, nem sokkal a felbocsátása után kényszerleszállást hajtott végre a Nemzetközi Űrállomásra elindított Szojuz FG rakétával felbocsátott Szojuz MSZ-10 orosz űrhajó, a fedélzetén Alekszej Ovcsinyinnel és Nick Hague-gel. Az orosz és az amerikai űrhajós épségben ért földet az ejtőernyővel fékezett visszatérőkabinban. Embert szállító orosz űrhajóval legutóbb 35 éve történt baleset a felbocsátáskor.

(MTI)