Libanonban megtapasztalhattam, hogy lehetséges a békés egymás mellett élés muzulmánok és keresztények között – írja a 777blog.hu oldalon megjelent beszámolójában Bese Gergő. A katolikus pap szerint Libanon a békesség földje, a szentek földje, a közel-keleti keresztények fellegvára.
A szentek földje, melyet jogosan nevezhetünk Szentföldnek, mert az egykori Galilea nem ér véget a mai politikai határoknál, hanem mélyen benyúlik Libanon területére is. Így tudtam én is Jézus nyomában zarándokolni – írja libanoni zarándoklatáról szóló beszámolójában Bese Gergő. A katolikus pap leírásából kiderül; a nyüzsgő Bejrút egy igazi közel–keleti város képét mutatja: arab üzletek, forgalmas főutak, késő esti tömegek az utcán. De valami még is különbözik az arab országoktól: a főtéren egymás mellett található a maronita Szent György-katedrális és a Mohammad Al-Amin mecset.
hirdetésKét világvallás találkozása, ami bizonyítja, hogy lehet békességben együtt élni kereszténynek és muzulmánnak.
Mint írja: “utazásom legcsodálatosabb állomásai az imádság helyei voltak. Eljutottam Harissaba, Libanon királynőjének zarándokhelyére, melyet 1907-ben állítottak 650 méterre a tengerszint fölé. A kitárt karú égi édesanya nem csak a keresztényeket várja. Ottlétemkor több imádkozó muszlimot láttam, mint keresztényt. Idegenvezetőm teljes természetességgel úgy magyarázta mindezt, hogy >>Mária az ő édesanyjuk is<<.
Zarándoklatom egyik nagy lelki élménye, a misztikus szent, a „Közel-Kelet Pió atyája” Szent Charbel élete főbb helyszíneinek felkeresése volt. Járhattam szülőfalujában, Bekaakafraban, imádkozhattam abban a barlangban, ahol gyermekként sok időt töltött el és ahol hivatása érlelődött benne. Maronita szerzetesként rendkívül aszketikus életet élt, sírja Annayaban található, amely ma Libanon lelki központja. A szent sírjánál elmélkedve mellém térdelt egy muszlim nő, akinek tekintetében ott voltak az imádság könnyei és a békesség. Megható pillanatok voltak ezek.”
Bese Gergő később így folytatja: “zarándokutam zárásaként 2000 méter magasra utaztunk Wadi Qadishaba, ahol a kopár hegyek között található az Úr Cédrusai, egy 375 fa alkotta erdő, melynek két tagja 3000 évesnél öregebb, további tíz pedig 1000 évesnél idősebb példány. A kristálytiszta levegőn és a fák királyai között sétálva eszembe jutottak a zsoltáros szavai: >>Az igaz virul, mint a pálma, fölfelé nő, mint a Libanon cédrusa<<. (Zsolt. 92.13).“
A teljes beszámoló itt olvasható el.
Forrás: 777blog.hu
