A forradalmárokról emlékeztek meg a Műegyetemnél

Magyarország a hősök, a szabadságharcosok földje - hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn, a Műegyetemnél tartott megemlékezésen.

Rétvári Bence a Nemzeti Örökség Intézetének az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szervezett ünnepségén kiemelte: az ’56-os hősök egyszerre harcoltak az egyén szabadságáért és az ország függetlenségéért. Rámutatott: a nemzet érdekében reménytelennek tűnő csata elől sem menekültek el, hittek abban, hogy a sztálini diktatúrát megdöntve demokráciát hozhatnak létre.

 

A képre kattintva galéria nyílik!

Ez üzenet azok számára is, akik a magyar szuverenitást, a függetlenséget külföldön csorbítani akarják – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette, sokan próbálták meg ezt, de a magyarok mindig visszaszerezték függetlenségüket, azt soha nem lehetett az erő, a nyomásgyakorlás eszközével elvenni. 

Rétvári szerint zsákutca azt gondolni, ha valaki felad Magyarország függetlenségéből, szuverenitásából egy részt, azzal a magyar emberek jobban járhatnak.  A történelem folyamán mindig azt láthattuk, ha a szuverenitás csorbul, az emberek szabadsága és jóléte is csorbul – hangsúlyozta.

Az államtitkár kijelentette továbbá, hogy Magyarország nem kiskorú nemzet, már 1100 éve nagykorú, és hogy ennek fényében “elvárjuk, hogy a tisztelet hangján beszéljenek velünk“.

Az egymillió elindított rendőrségi eljárásból több mint 600 ezer ügyészségi vádirat született és több mint 300 ezer elmarasztaló ítélet – mutatott rá az államtitkár. Továbbá az is komoly megfélemlítés és sorscsapás volt, hogy több, mint 800 ezer honfitársunkat a Gulágra, málenkij robotra hurcoltak, és közülük 200-300 ezren soha nem tértek haza – sorolta, hozzátéve: Európa másik felén, amely ilyen szempontból szerencsésebb volt, és a híradókból, újságok hasábjairól ismerte csak a kommunista rendszert, ezt még nagyon sokáig és nagyon sokszor el kell magyarázni.

A magyar nép, a magyar emberek milliói sem a náci, sem a kommunista diktatúrával, annak ideológiájával nem azonosultak, a nemzet egésze sohasem hajolt meg és sohasem tört meg, mindig egyenes gerinccel várta azt a pillanatot, amikor a szabadság levegője beköszönt – mondta.

Az államtitkár kiemelte: a 62 évvel ezelőtti műegyetemisták olyan fiatalok voltak, akik a hazájukért, szabadságukért az életüket is feláldozták volna. Hangsúlyozta: büszkék lehetünk ezekre a fiatalokra és minden 1956-os forradalmárra. Ők nem mérlegeltek, bátrak voltak, harcoltak és küzdöttek, nem nézték, mekkora túlerőben van az akkori világ legerősebb hadserege. Szabadságszeretők voltak és nem voltak megalkuvók, bármit feláldoztak volna és nem kötöttek kompromisszumot – fogalmazott az államtitkár. 

Az eseményen felszólalt még Boross Péter is.  A volt miniszterelnök szerint az 1956-os forradalom “egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt”. Kiemelte: van tűréshajlam egy nemzetben, de ha érzékenységét, nemzettudatát, önérzetét, magyarság mivoltát nap mint nap megsértik, akkor az robbanáshoz vezet. Reménytelenek azok a vállalkozások, amelyek a magyarokat “kozmopolita, internacionalista irányba akarják kényszeríteni” – hangsúlyozta a volt kormányfő, hozzátéve: ezek a törekvések bukásra vannak ítélve.

Boross Péter leszögezte: 1956 azt parancsolja, hogy a magyar szabadság, önállóság, függetlenség mindent megelőzően erkölcsi kötelességgé kell, hogy tömörüljön mindenki lelkében.

(MTI)

Iratkozzon fel hírlevelünkre!