Bánki Erik: A kormány a következő gazdasági válságra is készül

Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke adott hosszas interjút a hirado.hu-nak a magyar gazdaság stabilitásáról, a a lakástakarék-pénztárak állami támogatásának megszüntetéséről, közmunkaprogramról, és a várható gazdasági válságról is.

A képviselő az interjúban rámutatott, hogy bár úgy gondolhatnánk, hogy a magyar GDP átlag fölötti növekedését az ipari beruházások adják, ez csak részben van így, az elmúlt két-három évben a szolgáltató szektor növekedése adja a GDP növekedésének mintegy felét. „Ott ugyanis azokon a területeken tudunk ebben az ágazatban munkahelyeket teremteni, ahol az infrastrukturális adottságok nem kedvezőek az ipari beruházások számára. Nyilvánvalóan köze van az eltelt két év kiemelkedő számainak ahhoz is, hogy a mögöttünk lévő négy évben jelentősen nőttek az átlagbérek, különösen a legrosszabb keresetűek esetében. A szakmunkás-minimálbér több mint duplájára nőtt, de a minimálbér is csaknem megduplázódott. Sikerült elérnünk azt 2018 első fél évében, hogy 320 ezer forint fölé emelkedett a bruttó átlagkereset Magyarországon” – mondja Bánki, aki szerint kijelenthető, hogy a magyar gazdaság növekedése kiszámítható és stabil pályára állt. Szerinte lassan a hitelminősítők is így látják majd. „Arra számítok, hogy Lengyelország után Magyarország lesz a következő, amelyet felminősítenek a közeljövőben. Sőt, előbb-utóbb hazánk is el fogja érni a lengyel szintet.”

Bánki szerint a Széchenyi-terves fürdőfejlesztéseknek, gyógyszálló-beruházásoknak köszönhető, hogy Magyarországon egyre inkább szakemberkereslet mutatkozik. „Véleményem szerint most a legfőbb cél az, hogy a növekedési pálya tartós legyen. A veszélyt a hullámhegyek-völgyek jelentik, hiszen kiszámíthatatlanná teszik a gazdasági környezetet. Azt gondolom, hogy azok a döntések, amelyek 2010 után megszülettek, az adócsökkentési program, a járulékcsökkentések és a teljes körű foglalkoztatás elérésének kitűzése helyes irány volt. Pedig nagyon nehéz helyzetből indultunk, hiszen gyakorlatilag az államcsődből kellett az országot kirángatni, majd vissza kellett fizetni a Bajnai Gordonék által felvett IMF-hitelt. Ezenfelül meg kellett szabadulni a Világbank béklyójától, mert olyan intézkedési tervet tett le, amit, ha végrehajtottunk volna, Magyarország ugyanolyan tragikus állapotba jutott volna, mint Görögország” – mondja a képviselő, hozzátéve, hogy joggal mondható Magyarországról, hogy unortodox. „Azok az eszközök, amelyeket a kormány alkalmazott akkor – bankadó, multik adóztatása – az az IMF és az Európai Bizottság szempontjából értelmezhetetlen, hiszen ők a multinacionális cégek fogságában vannak. Ez most látszik leginkább a migrációs kérdés kapcsán, hiszen nem tudnak olyan döntéseket meghozni, amelyek a saját választóik, társadalmuk számára pozitív lenne, mivel azon ágazatokat, amelyek őket finanszírozzák, hátrányosan érintené. Mára mindenki számára világossá vált, hogy a legfontosabb szempontunk a stabilitás. A korábban ígért egymillió új munkahelyre vonatkozó ígéretünk időarányosan teljesült: mára oda jutottunk, hogy mindössze kétszázezer ember maradt, akik a piacra bevonhatók.”

Bánki szerint a gazdaság kifehérítése, mint például az online pénztárgépek rendszere, több mint ötszázmilliárd forinttal növelte az államháztartás adóbevételeit. Hasonlóan jó intézkedésnek tartja az egykulcsos adó bevezetését is, a lineáris adózási rendszerről pedig azt mondta: szerinte nincs igazságosabb.

A képviselő úgy fogalmaz, hogy a közmunkaprogram nagyon fontos lépcső volt a munkanélküliség és a munka világa között.” Ha valaki, én sokat járom a vidéket, s láttam, hogy gondozottakká váltak a közterek, néhány élelmes polgármester indított kisgazdaságot, az ott előállított termékeknek még piacot is találtak” – hozott fel kreatív példákat. „A rendszerváltoztatással sok térségben lett igen magas a munkanélküliség. Nagyon sok ember került utcára, akiknek nagy része később sem tudott visszakerülni a munka világába. Gyermekeik azt látták, hogy a szülők egész nap otthon vannak. Így, nem alakulhatott ki bennük egy egészséges értékrend. Ezeket a fiatalokat sikerült most visszaállítanunk be a munka világába, ami a társadalmi beilleszkedésüket is nagyban segítette.”

A képviselő szerint a jövőben azonban már nem a munkahelyteremtés, hanem a munkaerő hatékonyságának a növelése lesz fókuszban. „Ebben sajnos nem állunk túl jól, hiszen az európai átlag ötven százalékát érjük el. Ez alapvetően abból ered, hogy más a munkakultúra nálunk. Az iparban és a szolgáltatásban nem ennyire súlyos a helyzet, de általánosságban a nyolc órát nem maximális hatékonysággal dolgozzák végig, illetve sok a betegállományban töltött idő. Többek között korszerű oktatással és technológiaváltással kell ezt a problémát orvosolnunk.”

Nem meglepő, hogy a lakástakarék-pénztárak állami támogatásának megszüntetéséről is kérdezték a képviselőt, hiszen ő maga nyújtotta be a módosítást. „Azt kell látni, hogy az otthonteremtési támogatási rendszernek ez az eleme nem szolgálta érdemben az eredeti célt.  A konstrukció 1996-ban indult, amikor teljesen más kamatkörnyezet és ingatlanárak voltak, mint ma. Tíz éves futamidő alatt 3 millió 120 ezer forinthoz lehetett jutni. Ez, a mai ingatlanárakat figyelembe véve, még önrésznek is kevés. Ebből az ezermilliárdos megtakarítási állományból szinte semmit sem adtak vissza az ügyfeleiknek a piac szereplői. Azaz azt a hatvanmilliárdos profitot, amire szert tettek 2010 óta, mind az ügyfelektől vették el számlanyitási díj, számlavezetési díj, stb. címén. Irdatlan költséggel, szemérmetlenül magas profittal működtették a rendszert úgy, hogy mint befektetési alap csődöt mondtak, hiszen minimális profitot fizettek az ügyfeleknek a befizetéseik után. Ezért gondoltuk úgy, hogy ennek így semmi értelme. Ezt a pénzt az állam inkább adja közvetlenül az érintetteknek, például a csokon keresztül úgy, hogy senki ne vegyen el ebből a pénzből egy fillért sem, különböző jogcímeken.”

Bánki azt is elárulta, hogy a kormány készül a következő, nagy gazdasági válságra is. „A jövő évi költségvetésben ezért van egy extra magas tartalék. Azt ma még nem lehet megmondani, hogy már jövőre vagy 2020-ban lesz a következő gazdasági válság, de hogy lesz, az biztos. Ráadásul jövőre lesznek az európai parlamenti választások, aminek kiszámíthatatlan következményei lehetnek a tagországok belpolitikájára nézve is. Többek között ez is indokolta az ötven százalékkal magasabb tartalék képzését.”