Az orosz ortodox egyház megszakítja kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal
Az ukrajnai ortodox egyház státusáról folytatott jogvita nyomán megszakítja kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal az orosz ortodox egyház, amelynek szinódusa hétfői minszki tanácskozásán lehetetlennek minősítette az eucharisztikus kapcsolatok folytatását – közölte az MTI.
Döntését az orosz ortodox egyház arra válaszul hozta meg, hogy a konstantinápolyi ökumenikus patriarkátus szinódusa a múlt héten de facto elismerte az ukrán ortodox egyház autokefáliáját (önállósságát). A tanácskozás egyebek között érvénytelennek minősítette azt az átkot, amit a moszkvai patriarkátus mondott ki két általa szakadárnak tekintett ukrán egyházi vezetőre, és bejelentette szándékát, hogy a kijevi főegyházterületet több mint három évszázad után visszatérítse a konstantinápolyi (Isztambulban működő) patriarkátus joghatósága alá. Ez komoly változást jelenthet, ami megváltoztatná az ortodox egyházak közötti súlypontokat.
Moszkva és több más ortodox egyház szerint Konstantinápolynak ehhez nem volt joga. Az orosz ortodox egyház az Isztambulban meghozott múlt heti döntést a kereszténység ezer év utáni legnagyobb egyházszakadásának tekinti.
„A szent szinódus mai tanácskozásán döntés született az eucharisztikus kapcsolatok teljes megszakításáról a konstantinápolyi patriakátussal” – jelentette ki Ilarion volokolamszki metropolita, a moszkvai patriarchátus egyházközi külügyeinek irányítója Minszkben újságíróknak.
Ilarion szeptember 16-án leszögezte, hogy az orosz ortodox egyház nem ismeri el a konstantinápolyi pátriárka joghatóságának felsőbbségét. Hangot adott meggyőződésének, hogy I. Bartolomaiosz, Konstantinápoly ökumenikus pátriárkája nem avatkozhat be az egyes ortodox egyházak belügyeibe, legfeljebb ezen egyházak felkérésére koordinálhatja egyes közös ügyeiket.
Az Ukrajna és Oroszország között 2014-ben a Krím-félsziget jogellenes annektálásával a drasztikusan megromlott viszonynak köszönhetően Ukrajna területén fegyveres konfliktus alakult ki, ami mind a mai napig tart. Moszkva számára a határain túl élő orosz közösségek védelme kiemelt jelentőséggel bír, ugyanis ezzel nyomást tud gyakorolni a vele ellentétes állásponton lévő szomszédos államokra. Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is megerősítette múlt hét pénteken:
„Abban az esetben, ha az események jogellenes mederbe fordulnak, Oroszország – amely természetesen mindig megvédelmezi az oroszok és az orosz ajkúak érdekeit, ahogy azt (Vlagyimir) Putyin (elnök) többször kijelentette – megvédi az ortodoxok érdekeit is” – mondta.
Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy „kizárólag politikai és diplomáciai eszközökkel” történő érdekvédelemre gondol. Leszögezte, hogy az oroszországi világi hatalom nem avatkozhat be egyházügyi vitába, ilyet korábban sem tett, és a jövőben sem fog tenni.
A moszkvai patriarkátus saját kánoni területének tekinti Ukrajnát, azt hangoztatva, hogy a három évszázada a joghatósága alá tartozó, de autonóm ukrán ortodox egyház sosem folyamodott autokefáliáért. Arról is döntött a tanács, hogy Kirill pátriárka többé nem említi meg a szertartások során Bartolomaiosz nevét, de „az eucharisztikus közösség” még nem szakad meg a két ortodox egyház között.
A 300 milliósra becsült világ ortodoxia 15 autokefál („saját fejű”, önálló) részegyházra oszlik, négy ősi patriarkátus és önálló nemzeti egyházak alkotják. Pápája, központosított egyházszervezete nincs. A Törökország és Görögország területén jelenleg már csak néhány ezer hívőt összefogó, de másfél milliónyira becsült tengerentúli követőre is támaszkodó konstantinápolyi (Isztambulban székelő) patriarkátus történelmileg tiszteletbeli elsőséget élvez a többi ortodox egyház között, vezetője az ortodox klérus szemében „első az egyenlők között”, ám fennhatóságát a világ legnépesebb, mintegy 150 milliósra becsült lélekszámú ortodox egyházát irányító Moszkva nem ismeri el.
https://s4c.news/2018/10/13/konstantinapoly-veglegesen-rabolintott-az-ukran-ortodoxok-elszakadasara/
MTI/S4C
Fotó: Vasily Fedosenko (Reuters)
