Hatalmi küzdelmeket indíthat el a bajor törvényhozási választás

Alaposan átrendeződhet a Landtag

A választás nagyban megváltoztathatja a tartományi politikai helyzetet, a Landtagban akár hét frakció is alakulhat az eddigi négy helyett, és egypárti kormány helyett koalíciós kormány alakulhat.

A bajorországi választásnak a német szövetségi politika szintjén is nagy hatása lehet, vitákat és hatalmi küzdelmeket indíthat el a rosszul szereplő pártoknál, elsősorban a szövetségi kormányt alkotó erőknél.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajor testvérpártja, a Bajorországot 1962 óta egy ciklusnyi megszakítással (2008-2013) egyedül kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) a felmérések szerint a szavazatok 33-35 százalékát gyűjtheti össze, szemben az öt évvel ezelőtti 47,7 százalékkal. A CSU így várhatóan elveszíti abszolút többségét a müncheni Landtagban, és ismét koalícióra kényszerül.

A szövetségi kormány harmadik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) bajorországi szervezete is súlyos helyzetbe kerülhet, támogatottsága megfeleződhet a 2013-ban elért 20,6 százalékhoz képest, a szavazatok nagyjából 10 százalékát gyűjtheti össze. Az SPD így elveszítheti néppárti jellegét Bajorországban, a harmadik helyre szorulhat a pártok sorában.

A második helyen a Zöldek végezhetnek, a szavazatok 16-19 százalékával, támogatottságuk akár megduplázódhat a 2013-ban szerzett 8,6 százalékhoz képest.

A harmadik helyért az SPD két, a CSU-tól jobbra elhelyezkedő párttal, a Szabad Választókkal (Freie Wähler) és az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párttal versenyez. Az utolsó mérések szerint mindhárman a 10-12 százalékos sávban állnak. Az AfD most először szerezhet képviseletet a müncheni Landtagban.

Bejuthat a tartományi törvényhozásba az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) is, a 2013-ban kiesett liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) pedig visszakerülhet. A két párt támogatottsága az 5 százalékos bejutási határ körül, 4,5 százalék és 5,5 százalék között van a felmérések szerint.

Sok a bizonytalan

Bajorországban minden második választó bizonytalan, a héten készített egyik közvélemény-kutatás szerint a bizonytalanok vagy nem tudják, hogy kire szavazzanak, vagy nem biztos, hogy elmennek szavazni – mondta a Századvég Alapítvány vezető kutatója az M1-en vasárnap.

Pócza István szerint a pártok a bizonytalanok táborára koncentrálnak, őket próbálják meg maguk mellé állítani. Kiemelte, úgy látszik, egyik pártnak sem lesz meg az abszolút többsége, ezért az a legvalószínűbb, hogy koalíció jön létre.

A kutató a legvalószínűbbnek a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Zöldek koalícióját tartja, amelyet a választók a második legjobb megoldásnak gondolnak – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy a CSU tábora az utóbbi időben folyamatosan csökkent, a legutóbbi felmérés szerint viszont növekvőben van. A párt táborát elhagyó választók az Alternatíva Németországnak (AfD) vagy a bizonytalanok táborát erősítik.

A szavazókat zavarja a német kancellár, Angela Merkel és a német szövetségi belügyminiszter, Horst Seehofer között kialakult feszültség, és azt szeretnék, ha országos szinten nyugalom lenne – vélekedett Pócza István.

(MTI)