Minden önmagával meghasonlott ország elpusztul
Az iskolának nem a semlegességre kell nevelnie, hanem az elköteleződésre, arra, hogy az emberek tudjanak
és merjenek elköteleződni valami mellett – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi)
parlamenti államtitkára szombaton a szobi Szent László Gimnázium ünnepségén, adta tudtul az MTI. Rétvári
Bence rámutatott, hogy az iskolai nevelés sem kulturálisan, sem világnézetileg nem lehet független,
ahogyan ezt a rendszerváltás utáni magyar oktatás hirdette, hiszen Magyarország keresztény gyökerű
államisággal rendelkezik.
A magát sokszor inkább független, értéksemleges köntösbe rejtő balliberális agyak igencsak prüszkölnek
az ilyen és hasonló kijelentések hallatán. Erőnek erejével küzdenek azért, hogy a világnézet
kilúgozásával egy olyan nemzedék születhessen meg, amelyiknek szinte semmilyen viszonyítási pontja nem
marad. Ha túlzottan nagy a veszély számukra, akkor szólnak valamelyik „sargentininek”, hogy a
jogállamiság megtiprásától való félelem burkában tegyenek sürgősen valamit, mert különben itt nagy baj
lesz.
Emlékeznünk kell a gyurcsányi mondatokra, aki a vallását gyakorló embert a templom falai közé akarta
visszaszorítani! De vajon hová vezethet ez az általánosan elfogadandó diktatórikus semlegesség? Hamar be
kell látnunk, hogy sehova. A gyökerét kereső új nemzedék, ha nem találja meg az igazság
fogódzópontját a saját életében, akkor ösztönszerűen elkezd csak magával foglalkozni: kiépül egy zombi
társadalom, ahol az önzés irányít. Az identitását vesztett társadalom minden tagja irányíthatóvá
válik.
A migráció problematikája erősen felveti az iszlám vallással kapcsolatos kérdéseket is. Aki egy kicsit
utánanéz az iszlám identitásának, meglepődve fogja tapasztalni, hogy a hagyományos, azaz nem radikális
muszlimok a hívő keresztényeket soha nem fogják ellenségnek tekinteni. Itt fontos aláhúznunk a hívő
jelzőt. A zsidó-keresztény és az iszlám hitvilág ugyanahhoz az Ábrahám ősatyához vezeti vissza a
kezdeteket. Egy muszlim számára Jézus Krisztus nagy prófétának számít, és az ő édesanyja, Szűz Mária is
tiszteletet érdemel. Viszont a nem hívő, csak látszat kereszténység a muszlimoknál is kiveri a
biztosítékot.
Amikor ma Magyarország és a jelenlegi kormány a keresztény identitás fontosságát hangsúlyozza, és
lépéseket is tesz ebben az irányban, akkor minden bizonnyal jó irányban haladunk. Természetesen itt nem
elég csak a felszínen, kulturális szinten megélt „keresztény-huzatról” beszélnünk. Az igazi változás
akkor várható, ha a szereteten és az igazságon alapuló evangéliumi tanítás a szívekben ver gyökeret.
Ehhez persze valódi változásra van szükség. Kívül-belül.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes legutóbbi vatikáni tárgyalásait követve örömmel számolt be arról,
hogy Mindszenty József hercegprímás boldoggá avatása már a közelben van. Ez jó apropó számunkra arra,
hogy felfrissítsük a hajdani egyházfő társadalommal kapcsolatos nagy vágyát: „ha lesz egymillió imádkozó
magyar, nem félek a jövőtől”.
És mindannyian látjuk, hogy helyes ügy megvédeni az országot az illegális migrációtól, és a nagy
eséllyel rátapadó, egyéb negatív hozadéktól. De valószínűleg a keresztény identitást erősítő jézusi
mondat minden keresztény és magyar ember számára figyelemfelhívó erővel kell, hogy bírjon: „Minden
önmagával meghasonlott ország elpusztul, és ház házra omlik. Amikor az erős ember fegyveresen őrzi
házát, biztonságban van vagyona. De ha egy erősebb megtámadja és legyőzi, akkor elveszi fegyverét,
amiben bízott, és a zsákmányt szétosztja”.
Magyarország elindult a régi-új úton, hogy újra rátaláljon a kommunista és liberális ideológiák, illetve
diktatúrák által elvágott keresztényi gyökerekre. Itthon tehát van remény. Európában is van?
