A Templomos Lovagrend Nagymestere Magyarországot méltatta
Budapesten ünnepelte megalapításának kilencszázadik évfordulóját a Templomos Lovagrend. Az ünnepséggel egybekötött konferencia megnyitóján a rend nagymestere hazánkat is méltatta – írja a Demokrata.
Megalapításának kilencszázadik, újraalapításának pedig negyvenedik évfordulóját ünnepli idén a Templomos Lovagrend, ebből az alkalomból nagyszabású díszkonferenciát tartottak Budapesten. Az előadásokat megnyitó Marcello Alberto Cristofani della Magione nagymester hangsúlyozta, az ősi Templomos Rend kilencszáz éve egybefonódik az új Lovagrend negyven évével, hiszen azonosak az eszmék és célok, a szellemiség és a küzdelem, a rend regulája által meghatározott életmodell pedig képes újjáéleszteni a mai világban a magát Isten és a felebarát szolgálatának alárendelő lovagi mivoltot.
A konferencia fővédnöke, Azbej Tristan államtitkár arról beszélt, a közös ügyek összekötik a templomosokat a magyar állam munkájával.
Már az Árpád-ház korában is fontos volt a lovagok szerepe, akik a királyok oldalán védték az államiságot. A Miniszterelnökség államtitkára kiemelte, a Templomos Lovagrend célja nem a terjeszkedés, nem az agresszió volt – ahogy azt a marxista vagy a liberális történetírás állítja -, hanem az üldözött keresztények, a leginkább elesettek védelme. Ma már a harcos szeretet, a szolidaritás a vezérelve, illetve továbbra is jelen van az üldözött keresztények védelme, ami több ponton is megnyilvánult már a kormánnyal közös gondolkodásban és tettekben.
A templomos rend a XII. század második felében jelent meg Magyarországon, ahol aztán az egy évszázaddal későbbi eltörléséig tizennégy rendházat sikerült kiépíteniük. A lovagok többek között részt vettek II. Béla király oldalán a muhi csatában is, a mongolok ellen vonuló magyar sereg élén Kálmán herceg és Ugrin kalocsai érsek mellett ott állt a templomosok mestere is. A túlerő végül legyűrte őket, az összes templomos lovag elesett a harcok során.
A konferencián elhangzott, hogy a népi emlékezet a Kárpát-medencében különösen élénken őrizte meg a templomosok emlékét mondakincsében. A hős lovagok képét meghatározták a rend felszámolásakor zajló koncepciós per vádjai, és emiatt a folklórban a földbe rejtett kincs, titkos alagutak, földalatti kamrák képét kötötték hozzájuk, mivel azt képzelték, misztikus módon őriznek nagy vagyonokat. Rájuk utalnak a vörössel kezdődő településnevek is – jelképük, a nyolcágú vörös kereszt nyomán, amely beleégett az emberek emlékezetébe; ezért nevezték őket vörös barátoknak is.
A Demokrata megkérdezte a rend nagymesterét, a konferencia szervezésekor miért éppen Magyarországra esett a választásuk.
Azt felelte, nagyra becsüli hazánkat, ahol számos új követő csatlakozott a rendhez negyven évvel ezelőtti újraalapítása óta.
Forrás és fotó: Demokrata
