Ki veszi fel a keresztet?
A Paradicsomból Pokol, a bölcsőből sír lett ez a föld. Az évezredek óta tartó hatalmi viszályok napjainkban sem kímélik az iraki Kurdisztánban élőket. Újból és újból lángra lobbannak a vallási és etnikai szembenállásból fakadó feszültségek, de az olajban gazdag vidéken a nagyhatalmak is igyekeznek minél nagyobb befolyásra szert tenni – a Parókia írása Észak-Irakból.
Erbíl, a Krisztus előtti 23. évszázadban alapított város egykor Ishtar istennő egyik kultuszhelye volt. A későbbi Babiloni Birodalom nem messze innen, délebbre húzódott. Valahonnan erről a vidékről hívhatta el az Úr Abrámot, és Jónás próféta után egy évszázaddal Náhum prófétának is szájába adta az Úr a Ninive ellen szóló igéket. De Mezopotámia földjén, amelyet a civilizáció bölcsőjének tartanak, telepedhetett le az első emberpár is, miután kiűzetett az Éden kertjéből.
A kurd kérdés már sok éve jelen van Irak, Irán, Szíria és Törökország kapcsán, ugyanis a több tízmilliós kurd lakosság ezeken a helyeken él a legnagyobb számban és céljuk egy saját, önálló állam létrehozása, amiért már régóta küzdenek. A keresztények helyzete pedig szintén kiemelt kérdés, de az üldöztetés a mai napig nem ért véget, hiába szorult szinte teljesen vissza a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet.
A Parókiának Ano Jawhar Abdoka elmondta: az iraki keresztények száma tizenöt év alatt az egyötödére csökkent. Helyzetük az iraki háború kirobbanásától fogva fokozatosan egyre rosszabbra fordult, de az Iszlám Állam 2014-es pusztítása, és a kormányon lévő síiták térnyerése is csak rontott helyzetükön.
Szerinte a legjobban egy szekuláris kormánnyal járnának jól, amely sokkal inkább biztosítja a stabilitást, mint egy keresztény vagy konzervatív muszlim kormányzat. Ha a keresztények nem kapnak kellő támogatást, hogy az országban maradjanak, akkor elszabadul a radikalizmus – állítja.
Ám a nyílt erőszakkal nem ért véget a keresztényüldözés. Nemcsak a terrorszervezet törekszik ugyanis egy iszlám állam létrehozására. Egyre inkább azzá válik a szomszédos nagyhatalom, Irán is, amely a síita bagdadi kormányra is nyomást gyakorol. A síiták az elmúlt években Bagdadban és környékén a hadsereg bevonásával uralmuk alá vontak számos keresztény tulajdonban lévő üzletet vagy egyéb ingatlant. Keresztényeket üldöztek el otthonaikból vagy egyszerűen megölték őket, és a földhivatalban átírták tulajdoni lapjaikat, síiták kezére kerítve földjeiket, ingatlanjaikat.
Irán, mint a térség egyik legbefolyásosabb nagyhatalma, olyan stratégiát választott, amellyel az elrettentés mellett igyekszik minél jobban érvényesíteni saját érdekeit a határain túl is. Ebbe beletartozik az is, hogy arra törekszik, hogy az alakuló iraki parlamentben minél nagyobb befolyást szerezzen saját erőinek támogatásával.
https://s4c.news/2018/09/04/iran-tovabbra-is-kitart-az-elrettentes-mellett/
A terroristák azonban nemcsak a keresztényeket zaklatták, őket viszont a közelmúltig különös kegyetlenséggel üldözték. Mintegy százezerre tehető csak azoknak a szakrális épületeknek a száma, amelyet leromboltak vagy megbecstelenítettek. A helyreállítások azóta megkezdődtek, ahogy a lakóépületeké is. Bár Moszul tavalyi visszafoglalása óta egyetlen terület sem maradt az Iszlám Állam fennhatósága alatt, még mindig több ezer terrorista bujkál az országban – folytatódik a cikk.
A hetedik század óta itt élő asszír keresztények azonban maguk is igyekeznek megőrizni hagyományaikat. Ennek érdekében mindent megtesznek azért, hogy a településre ne költözhessen más vallású. Ha eladóvá válik egy földterület vagy egy ingatlan, közös erővel ők maguk vásárolják meg azt, mielőtt bárki megszerezhetné.
Egy kurd ezredes, aki maga is részt vett az Iszlám Állam elleni harcokban a Parókiának elmondta, hogy mennyire hálás, hogy Magyarország elismerte a kurd népszavazás eredményét.
Hazánk másként is a régió mellé állt: a Magyar Honvédség részt vállalt pesmerga katonák kiképzésében, a Honvédkórház pedig a sebesültek ellátásában. A világon először nálunk alakult az üldözött keresztények megsegítésére helyettes államtitkárság. A Szűz Máriáról elnevezett erbíli általános iskola pedig a Hungary Helps – Magyarország segít program támogatásával épült fel.
A teljes cikk ide kattintva olvasható el.
Kép: World Watch Monitor
