Szíriai volt az első keresztény király
A mai napig kevesen tudják, hogy a kereszténység bölcsője és évszázadokig a központja a történelmi Szíria volt. Az ókori keleti iratok szerint Edessza ura, V. Abgar szír király volt az első uralkodó, aki elfogadta Jézus tanításait, és államvallássá tette a kereszténységet.
Edessza városa mindig is kulcsfontosságú szerepet játszott a térség történelmében. A régi mondák szerint a várost Nimród király alapította, majd egy ősi mezopotámiai nép, a hurrik telepedtek le és emelték magas rangra a város hírnevét. A pártusi királyi családdal rokonságban álló szír-arámi abgaridák a Krisztus előtti 1. században királyságot alapítottak Edesszában.
A történet szerint V. Abgar, Oszrhoéné uralkodója, Edessza város királya a keleti háborúban súlyosan megsebesült, és már alig tudott járni. A király értesült Jézus Krisztusról és csodatetteiről, és hogy a jeruzsálemi zsidók az Isten fia ellen fordultak, ezért nyomban levelet írt a Megváltónak, amiben meghívta a városába és felajánlotta neki a védelmet. A király levelét András és Fülöp apostolok adták át Jézusnak, aki Tamáson keresztül válaszolt.
Jézus arról értesítette a szír királyt, hogy elküldi hozzá a hetven tanítványának egyikét, Tádét. A hagyomány szerint egy kendőt is küldött a tanítvánnyal, amelyen saját arcképe volt látható. A korabeli feljegyzések szerint a kendő egy Mandylion volt, ami nem emberi kéz alkotta festmény. 
Tádé valóban eljutott Edesszába, meggyógyította a királyt és mindenkit, aki a gyógyulás reményében hozzáfordult. A csodák láttán sok edesszai, így V. Abgar király is felvette Jézus hitét és államvallássá tette a kereszténységet. A korabeli írások szerint a szír keresztény király meg akarta bosszulni Jézus Krisztus keresztre feszítését, és hadjáratot indított a jeruzsálemi zsidók ellen, de a térségben uralkodó rómaiak megakadályozták a háború kitörését.
V. Abgar szír király 50-ben bekövetkezett halála után örökösödési belháború kezdődött és az utódja nem támogatta az új vallást. Ennek ellenére Tádé küldetése sikerrel járt, társai őt választották meg a keleti kereszténység egyik vezetőjének. A II. századra Edessza városa a keleti keresztény misszionáriusok központjává vált, és Antiochiával, illetve Rómával vetekedett. 
Jézus Krisztus és V. Abgar szír király levelezését a IV. században élő Eusebius püspök jegyezte fel. A palesztinai Caesareában élő egyházatya korabeli másolatok útján fennmaradt írásokból állította össze krónikáját. A püspök írása szerint 325-ben az edesszai királyi őslevéltárban megtalálta V. Abgarus Ukkama uralkodó Jézussal folytatott levelezését, amiből néhányat Jézus válaszával együtt szó szerint közölt történeti munkájában. Horenei Mózes innen vehette át a szent irományt.
Jézus Krisztus és V. Abgar szír király közti levelezést a közel-keleti keresztény egyházak, szent írások közé sorolják. A levelezés egyik másolata Rómába került, majd I. Geláz pápa 491-ben hamisnak és apokrif írásnak nyilvánította.
Abgar király örökségéről a Szent Mandylionról, sokan úgy vélték, hogy az nem más, mint a torinói lepel. Valójában a Jézus arcmását őrző leplet 525-ig Edesszában őrizték, míg a várost elöntő árvíz miatt a nyugati kapu legfelső részében el nem rejtették. Két évtizeddel később a város újjáépítése során előkerült. A VII. és X. század között számtalan másolat készült az eredetinek tartott Jézus arcmásról. A Szent Mandylionokat aranyba, ezüstbe foglalva küldték szét a térség templomaiba és kolostorjaiba. 944. augusztus 15.-én Konstantinápolyba szállították, ahol nagy becsben tartották.
Az eredeti kép a IV. keresztes hadjárat után 1024-ben IX. Lajos francia király birtokába került, aki a képet a párizsi Sainte Chapell templomban helyezte el. A szent képet egészen a Francia Forradalom kitöréséig megőrizték, azután örökre eltűnt. 
V. Abgar szír királyt a keleti kereszténység szentként tiszteli. Az ortodox egyházak követői május 11-én illetve október 28-án ünneplik. A szír és örmény egyházak augusztus 1-jén emlékeznek meg a világ első keresztény királyáról.
S4C.news – Kassab Adonis
