Az iráni kormány elhallgattatja a keresztény kisebbséget
Sajátosan értelmezi a vallásszabadság fogalmát az iráni rezsim, amely a keresztény vallási kisebbségre, mint nemzetbiztonsági kockázat tekint. Az USA által kivetett szankciók erős nyomás alá helyezik az ország gazdaságát, ami érezteti a hatását a népesség szegényebb rétegeiben. A keményvonalas, nyugatellenes politika a keresztény kisebbséggel való bánásmódban is megmutatkozik – írja a ICC a Fox News cikkére hivatkozva.
Az Iráni Iszlám Köztársaságban élő keresztények szorult helyzetben vannak az elmúlt időszak távolról sem nyugodt viszonyainak köszönhetően. Az USA és Irán szembenállása nagyrészt kimerül az egymásnak való üzengetésben, de a gazdaságot sújtó szankciók és a 2017 decembere óta tartó, olykor felerősödő tüntetések az iráni rezsimben tovább növelik biztonságra való törekvést, amely a keresztényeket negatívan érinti .
A muszlim vallási vezetők amellett, hogy el akarják hallgattatni saját ellenfeleiket, ellenséget látnak az iráni kereszténységben is. Azokban, akikre a rezsim a nyugat eszközeiként tekint. Augusztus 9-én a Bushehr-i (a város, melyben egy működő atomerőmű is van) bíróság néhány áttért keresztényt és tíz másikat ítélt egy év börtönbüntetésre, mert „a kereszténység mellett kiállva propagáltak az Iráni Iszlám Köztársaság ellen” – jelenti az Article 18.
Az ítélet azután született, hogy Hasszan Róháni elnök – akit a nyugati média gyakran reformistaként említ – kijelentette, hogy „a keresztényeket ugyanazok a jogok illetik meg, mint másokat”, tehát nem kezelik őket másodrendű állampolgárokként.
A kereszténység Iránban már nem sokkal Krisztus után megjelent, amikor még a zoroasztrianizmus és a hellenisztikus hatás érvényesült. A jelenlegi adatok szerint Iránban megközelítőleg 350 000 keresztény él, ami egyre növekszik az áttéréseknek köszönhetően (ami az iszlám jog szerint súlyosan büntetendő). Ezzel szemben a hivatalos iráni statisztikák szerint 117 700-en vannak a kb. 82 milliós népességen belül. Az eltérés annak is betudható, hogy sokan nem vállalják nyilvánosan a hitüket, mert így ha titokban is, de megélhetik keresztény hitüket
A vallási kisebbségeket az állami hivatalokban betöltött pozíciók tekintetében is hátrány éri, mert az igazán fontos beosztásokat szinte kizárólag muszlimok tölthetik be. Az iráni keresztényüldözés nem pusztán az evangéliumi, protestáns egyházakat érinti, hanem a katolikusokat is. Az Iráni Forradalmi Gárda katonái tavaly egy édesanyát és fiát tartóztatta le Azerbajdzsán tartományban, amely esetben a vallási háttér is szerepet játszott – folytatódik a Fox News cikke.
Az USA kormánya még 2017 októberében terroristaszervezetnek minősítette az Iráni Forradalmi Gárdát, amely illik Amerika keményvonalas diplomáciájába Iránnal szemben. A nagyjából 125 ezer főt számláló fegyveres szervezet a hatalom ökleként is működik, amelyet nagyobb tüntetések alkalmával is bevetnek a tömeg megfékezése érdekében.
Fotó: AP
