Szabadkeresztényeken ütöttek rajta a lázadók által irányított Luhanszki Népköztársaságban

Ukrajnában a 2013 óta tartó belpolitikai válság, majd a szeparatista törekvések nyomán de facto létrejött Luhanszki Népköztársaságban a vallás is megosztó tényező lehet, a kisegyházak pedig különösen nehéz helyzetben vannak.

Augusztus 6-án az Alcsevszkben található pünkösdi gyülekezetre egy kisebb fegyveres csoport támadt, akik éppen egy dicsőítő alkalmon vettek részt. A résztvevőket arra kényszerítették, hogy arccal feküdjenek a földre, elkobozták egy számítógépet és számos közösségvezetőt letartóztattak – írja a World Watch Monitor a Forum 18 hírportálra hivatkozva. A letartóztatottak közül ketten, az egyik a közösség lelkésze, augusztus 8-ra kaptak bírósági idézést.

A cikk szerint a fegyveresek az Ukrajna területén önhatalmúlag kikiáltott entitás Állambiztonsági Minisztériumának  emberei voltak.

Az oroszbarát szakadárok által irányított területen 2014 óta működik relatíve önálló közigazgatás,  és amely határozottan fellép a „nem hagyományos” egyházak ellen, amelyeknek tagjaira államellenes bűnelkövetőként, felforgatókként tekint és kémkedéssel vádolja a protestáns és katolikus hívőket, akik együttműködnek a nyugattal.

 Az augusztus 6-i eset nem az első, számos más alkalommal fordultak elő rajtaütések Maladogvargyijszk, Sztahanov, Nagolno-Taraszovka, Krasznodon (Szorokinye) és Boznyeszenyivka településeken, valamint Fehéroroszországban is. Az alcsevszki esetet a közösség lelkésze is megerősítette saját Facebook oldalán, ahol imára hívta az embereket – írja az invictory.org orosz nyelvű portál.

Az „illegális” összejövetelek rajtaütésekor az irányító hatóságok elkobozzák a vallásos irodalmat, ötven óra közmunkára ítélik az embereket de fennáll annak a lehetősége is, hogy tíznapos börtönbüntetést vagy százhatvan dolláros bírságot szabnak ki. A népköztársaság Állambiztonsági Minisztériuma a múlt hónapban tette közzé, hogy minden olyan „destruktív cselekmény és a vallási extrémizmus” törvényellenes cselekedetnek számít, amelyet az Egyesült Összukrán Evangélikus/Baptista Egyház szervez.

A minisztérium szerint a Baptista Unió közeli kapcsolatban áll ukrán nacionalista erőkkel, valamint kijevi központján keresztül terjeszti a szeparatista lázadók által uralt terület erőszakos visszafoglalásának gondolatát – írja továbbá a Forum 18.

A kisegyházak mellett a történelmi egyházak szintjén sem rendezett a viszony. Sokan gondolják úgy, hogy az Ukrán Ortodox Egyháznak el kellene szakadnia a moszkvai vezetésű Moszkvai Patriarchátustól. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Kijevi Patriarchátus már 1992-ben függetlenné vált Moszkvától, azonban még mindig Oroszországban él a legtöbb ortodox keresztény.

Ha Kijev a teljes elszakadás és önállósodás mellett döntene, akkor a második legnagyobb ortodox egyházzá válna a világon, amellyel maga a vallás is jelentősen „nyugatra tolódna”, ami az orosz elnök külpolitikai és eurázsiai törekvésein is csorbát ejtene.

Fotó: Reuters

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb