Sok pénzem van. Így már nem is üdvözülhetek?
„Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni.” Meggyőződésem, hogy a világ nagyobbik – szegényebb – része nem gazdasági problémák, vagy a termelés nehézsége miatt küzd a létminimum megteremtésével, hanem elosztási problémákból kifolyólag.
Nem étel, vagy pénz van kevés a Földön, csupán rosszul csoportosítjuk őket. És tudatosan írom azt, hogy mi, ugyanis erre való tekintettel mindnyájunk mindennapi életében is megvan a saját felelősségünk, hogy mikor, mire, mennyit áldozunk pénzünkből, de nyugodtan gondolhatunk itt akár a jelenlétünkkel való közösségvállalásra, akár az időnk bizonyos dolgokra való ráfordítására.
Nem csak a választások alkalmával döntünk a hétköznapi életünk folyamának medréről, de minden olyan alkalommal is, mikor fogyasztóként, vásárlóként, résztvevőként, nézőként a pénzünkkel határokon is túlmutatóan kifejezzük az igényünket bizonyos dolgok iránt. Nagyon apró részben ugyan, de akár egy zacskó chips vásárlásával is hozzájárulunk a pálmaolaj-kitermeléshez, amely az esőerdőirtás egyik élenjáró okozója. A trópusi éghajlaton élő olajpálma olaja gyorsan és könnyen kitermelhető, a folyamatos ipari növekedés és piaci igény kielégítése érdekében folyamatosan újabb ültetvényekre van szükség. Ez átlagosan napi öt Margit-szigetnyi esőerdő felgyújtásával könnyedén elérhető, feltéve, ha nem számolunk a gázok és égéstermékek légkörbe jutásával. Ez csupán egy – a szó legteljesebb értelmében – hétköznapi példa, ugyanis rengeteg mindennap vásárolt termékben megtalálható ez az olaj, amely sokszor olcsóbbá, nagyipari termelésben fenntarthatóvá tesz cikkeket és szegről-végről az életünk is kényelmesebbé válik így általa.
De szükséges-e a folyamatos fejlődés ilyesfajta fenntartása, és miért főbenjáró vétek, ha egy vállalat nem mutat fel extra profitot, csupán stagnál?
Hirdetés
Milyen fajta félelem tölti el az embereket, ha egy negyedévben képtelen volt a gazdasági növekedésre? Mi történne, ha a világ vezető cégei nem csak az ingyen internet sugárzásába fektetnének Afrikában, hanem villanyhálózat, víztisztító berendezések, vagy úthálózat kiépítésében is segédkeznének? Ha az évi 6-7%-os növekedését egy mamutvállalat a szegények és gazdagok közt nyíló olló összezárására fordítaná?
Ha megnézzük a búzaszálon a szemeket, amelyekből egyesével is mennyi újabb szál kinőhetne, nem jut eszünkbe, hogy az Isten egészen más dimenziókban gondolkodik/gondoskodik a profitról? Minden lényeges területén az életünknek ott van Isten, és többet ad, mint azt legmerészebb álmainkban is remélnénk.
Rengeteg bekezdés figyelmezteti a vagyonos embereket az evangéliumokban. A szegényebb testvéreink mind a döntéseikre, gondjaikra vannak bízva. Te lemondanál az üdvösségedről a pénzért, vagy olyan emberekért, akik sosem láttak téged, csupán a számokat a teljesítményed mögött?
„Manapság a haladás azt jelenti, hogy sodródunk a sokasággal egy zsákutca irányába. Ez egy előre való menekülés, akkor is, ha esetleg mások holttestén taposunk.” /Agnieszka Sierhej/
Varga Gergő Zoltán
Kép forrása: Thought Co.
